Ha leáll a test motorja

– A Vay Ádám körúton lett hirtelen rosszul egy férfi tavaly ősszel a buszmegállóban, a járókelők a közeli orvosi rendelőhöz rohantak, ahonnan egy mobil defibrillátorral tértek vissza, és megkezdték az újraélesztést. Mint utólag kiderült, a segítőkész emberek a SzívCity alkalmazáson keresztül a virtuális közösség közelben lévő önkéntesét is megtalálták, de addigra a mentők is megérkeztek a helyszínre. Sajnos a gyors és bátor beavatkozással sem lehetett megmenteni a férfi életét, de példamutató volt a viselkedés, ahogyan a civilek segíteni próbáltak – idézte fel a történetet Csikós Péter, a Nyíregyházi Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság igazgatója, aki szerint dicséretes, hogy ehhez hasonló vészhelyzetben egyre több laikus hozzá mer kezdeni az életmentéshez.

Mint ismert, a napokban Gesztesi Károly színművész vezetés közben kapott szívinfarktust, segíteni már nem lehetett rajta, de még volt ideje autójával félreállnia. Azóta sokakat foglalkoztat a kérdés: mit tehet egy járókelő, ha hasonló esettel találkozik.

Megállni és mentőt hívni

– Az egészségügyben óriási energiát fektetnek abba, hogy különböző médiafelületeken ismereteket nyújtsanak, és bátorítsák az embereket a mentésre – mondta el Csikós Péter, és felidézett egy másik nyíregyházi esetet is, amikor tavaly egy középkorú nő lett rosszul az egyik edzőteremben, a szakszerű ellátás kiérkezéséig a jelenlévők láttak hozzá az elsősegélyhez, sikerrel.

A megyeszékhely különböző pontjain közel 50 köztéri defibrillátor van kihelyezve.

– Van, ahol nem az utcán, hanem valamelyik közintézmény bejáratánál, portáján egy dobozban. Az automata eszközökben, hogy működőképes állapotban bármikor bevethetők legyenek, az egészségügyi alapellátási igazgatóság rendszeresen cseréli az akkumulátorokat.

– Pofonegyszerű a használatuk, mindössze 2-3 nyomógomb található rajtuk, a hang­üzenetei és a kijelzőn látható magyar nyelvű üzenetek segítenek használatukban. A két öntapadó elektróda könnyen és gyorsan felhelyezhető a páciens mellkasára. A szívritmust elemzi, és megállapítja a defibrillálás szükségességét is, tehát kockázatmentesen használható, kárt nem tudunk tenni vele a betegben. Fontos, hogy a villogó sokk gomb megnyomásakor és a műveletet követő néhány percben ne érjen senki a pácienshez – adta a tanácsot Csikós Péter.

Magyarországon naponta 40 ember halálát okozza a keringésleállás, a hirtelen szívtörténések túlélésének esélyét 60-70 százalékkal növeli a defibrillálás – erről szólnak a tudományos adatok.

Ritmuszavar, ájulás

– Diszkomfortérzet, a mellkasi, szegycsont mögött érzett, nyakba, kisujjba, karba kisugárzó tompa fájdalom, zsibbadás és enyhe fulladás – sorolta kérdésünkre dr. Zilahi Zsolt, melyek a szívinfarktus legjellemzőbb tünetei.

– A látászavar, enyhe szédülés is lehet figyelmeztető jel, az ájulásérzés már inkább a ritmuszavart előzi meg – mondta a kardiológus főorvos, s kiemelte: azt tanácsolom mindenkinek, ha nem tudja eldönteni, hogy milyen eredetű a mellkasi fájdalma, jobb megállni, mentőt hívni, nem szabad késlekedni.

A szakorvos kitért arra is, hogy 55 éves korig a férfiak a veszélyeztetettebbek, a menopauza után azonban már a nők, s a hölgyek infarktusa sokkal súlyosabb, rosszabb indulatú, több szövődménnyel jár.

– Az egészséges életmóddal nagyon sokat tehetünk azért, hogy megelőzzük a szívinfark­tust és csökkentsük a kockázatokat – hangsúlyozta dr. Zilahi Zsolt, ebbe pedig beletartozik, hogy hagyjuk abba a dohányzást, kerüljük a zsíros ételek fogyasztását, a telített zsírsavakat, fogyasszunk több zöldséget, gyümölcsöt, halat, fehér húsokat, rostban gazdag termékeket, a napi sófogyasztásunk pedig ne haladja meg az 5 grammot.

– Figyelni kell a vérnyomásra, a normál összkoleszterin-, valamint a húgysavszintre, ez utóbbi ugyanis nemcsak köszvényt okoz, hanem kardiovaszkuláris rizikófaktor is – magyarázta a főorvos, s kitért az ideális testsúly fontosságára, arra, hogy a BMI-érték, azaz a testtömegindex 25–30 közötti tartományban legyen, arra, hogy hetente ötször legalább 30 percet sportoljunk, a mozgás intenzitásával pedig érjük el a pulzusszám emelkedését, az izzadást.

Felkészülni nem lehet rá

– Nincsenek csodaszerek, amitől a túlsúly elmúlik, megfelelő étrenddel, mozgással lehet a legjobb eredményt elérni – oszlatott el tévhiteket a főorvos, aki hozzátette: a stressz is felelőssé tehető a kardiovaszkuláris megbetegedésekért, s nagyon sokat számít, hogy a családban férfiaknál 55, nőknél 60 éves kor alatt volt-e szívinfarktus, ez ugyanis komoly rizikófaktor, ezért javasolt a rendszeres szűrővizsgálat. A magas nyugalmi szívfrekvencia, azaz a 80 feletti pulzusszám is intő jel lehet.

Egy-egy tragédia mindig ráirányítja a figyelmet a szűrővizsgálatok szükségességére, és ilyenkor a rendelőkben is többen jelentkeznek be vizsgálatra

– jegyezte meg dr. Zilahi Zsolt, és megemlítette a score-felmérést, ami egyéni kockázatmeghatározás a szívbetegség rizikójáról, vagyis jól jelzi, szükségesek-e további szakvizsgálatok. A tapasztalat pedig nem túl jó, hiszen Európában hazánk a szív- és érrendszeri betegségek tekintetében a nagy kockázatú országok közé tartozik, s megyénkben is ez az egyik vezető halálok.

– Figyeljenek magukra az emberek, a legfontosabb, hogy jussunk el a kórházba! Itt a Jósa András Oktatókórház Kardiovaszkuláris Centrumában is olyan kiváló feltételek állnak rendelkezésre, amelyek a túlélést jelenthetik a betegnek, ha a lehető leghamarabb megkapja a szükséges kezelést, ami eltávolítja a koszorúeret elzáró vérrögöt. Ez akadályozza meg, hogy a vér eljusson szívrészhez, így minél később kezdik meg az ellátást, annál nagyobb az elhalt szívizomsejtek száma – hangsúlyozta dr. Zilahi Zsolt.

BM, KO