A bál a farsangi időszak sava-borsa

A közéleti személyiségek, a potentátok, a szülők, a hozzátartozók, barátok ilyentájt szinte minden hétvégén mehetnek bálba, sőt olykor a bőség zavarával kell küzdeniük, hiszen egymást „ütik” a programok. De vajon hol gyökerezik mindez? Túl azon, hogy a bálok jelentős része jótékony célt szolgál, miért ez a mulatozás időszaka?

Álarc mögé bújtak

– A farsang a vízkereszttől, azaz január 6-től egészen hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tart. Ehhez tartoznak hozzá a vidám lakomák, a bálok, a mulatságok. Maga a farsang elnevezés germán eredetű szó.

– A „fastenschank” (vagyis a böjti kocsma) alakult át farsanggá. Ez is bizonyítja, hogy a húshagyókedd volt a böjti időszak előtti utolsó nap, amikor alkoholos italt lehetett fogyasztani – említette Baracskáné dr. Bodnár Zsuzsanna Krúdy Gyula-díjas néprajzkutató.

– A különböző latin országokban a karnevál (carneval) szót használják, ami a carnelevare szóból alakult át, ez azt jelenti, hogy „húst eltávolít”.

A farsang a téli ünnepkör szokásokban bővelkedő időszaka.

Nagyon sok nyírségi, szatmári vonzata van: ebben a térségben gyakori volt, hogy a legkülönfélébb zsáneralakokat jelenítették meg farsang idején: ilyen volt például, hogy a legények beöltöztek koldusnak, házalónak, öregembernek, öregasszonynak, kéményseprőnek, betyárnak, cigánynak, zsidónak, az arcukat pedig gyakran bekenték például lekvárral, korommal, liszttel.,

A farsangi mulatozások helyszínei a fonók, tollfosztók, lakodalmak voltak. Ettek-ittak, álarc mögé bújtak, ruhát cseréltek – ez volt egyben a téltemetés és a tavaszvárás. A falusi emberek felfüggesztették a közösségi normák követését, a farsangi időszakban megengedték a fonókban az ölelgetést, a fogdosást, és még az obszcén szövegeket is.

Másként mulattak az arisztokraták, a polgárok és a parasztok. Az arisztokrácia körében inkább az itáliai eredetű karneválozás szokásai terjedtek el. Beszélhetünk a különböző szakmák és népcsoportok báljairól is. A batyus bálok sajátossága, hogy a résztvevők maguk vitték a mulatsághoz szükséges ételeket és italokat.

Apropó, bál! Szombatról vasárnapra virradóra tartotta a jubileumi jótékonysági bálját a nyíregyházi Zrínyi-iskola. Ezúttal sem érték be annyival, hogy a résztvevők torka ne maradjon szárazon, a gyomruk ne maradjon üresen, programokat is szerveztek. Ezúttal az utazás témakörében.

Volt tanítványuk, Kádár Szabolcs János musicalszínész pedig fokozta a jó hangulatot. Miként az előző években, ezúttal is a remek Polip együttes zenéjére „csápoltak” a vendégek.

– Közel kétszázan voltunk a tizedik Zrínyi-bálban. Előtte minden apró részletet kidolgoztunk, és nagyon izgultunk, mert az a cél vezérelt bennünket most is, hogy mindenki jól érezze magát – mondta Huszárné Kádár Ibolya intézményvezető.

– Voltak visszatérő asztaltársaságok, elsőbálozó szülők, akik a belépőjeggyel az iskolát támogatták.

Az előző években többek között a konditermet, a könyvtárat alakítottuk ki vagy fejlesztettük,

tavaly a tornatermi függöny motorizálására is fordítottuk a bevételt. Az a lényeg, hogy a diákjaink minél modernebb, komfortosabb körülmények között tudjanak tanulni.

Az első visszhangok alapján érdemes volt megszervezni a mostani bált is, kellett egy kis lazítás ahhoz, hogy a dolgos hétköznapokon megfeszüljünk.

LTL