Koronavírus: akik dugig tömték a kamrát, és akik nem...

– A félelem, a szorongás és a bizonytalanság a belső „gyermeki énünkből” fakad, a megváltozott helyzethez való alkalmazkodási képességünktől függnek reakcióink, tetteink.

Minden cselekvésnek van valami oka, függetlenül attól, hogy van-e értelme, éppen ezért egyesek dugig tömték otthon a kamrát, míg mások különösebb veszélyérzet nélkül utazgatnak egyik országból a másikba – mondta el dr. Móré E. Csaba pszichiáter, arra a kérdésünkre, miért is lenne fontos megőrizni a nyugalmat, s a koronavírus kapcsán nem hergelni feltupírozott hírekkel, álhírekkel az embereket.

A főorvos szerint hasznos lenne az emberek stressz­menedzselő képességét fejleszteni, javítani, hasonló helyzetekre mentálisan is felkészülni.

Világszinten több mint 91 ezer koronavírusos esetet regisztráltak. Mint ismert, a fertőzés Kínából indult, ahol az eddig ismeretlen COVID-19 tavaly év végén jelent meg. A kontinenseken áthaladó járvány Európában először elszórtan jelentkezett, majd az elmúlt bő két hétben Olaszországban kétezerre emelkedett a megbetegedések száma, 88 százalékuk Lombardia tartományban. A vírusfertőzésben 79-en hunytak el Itáliában, a gyógyultak száma 160-ra nőtt, ám ezren otthoni karanténban vannak, ők egészségügyi és pszichológiai szempontból is nehéz időszakot élnek meg, ezt senki nem vitatja.

A pánik viszont sokkal nagyobb mértékben terjed, mint a vírus, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy azokban az országokban is, ahol minimális mértékben vagy egyáltalán nem ütötte fel a fejét a kór, elkezdték az élelmiszerkészleteket felhalmozni az emberek.

A koronavírus lázban tartja az egész világot, és mentálisan is megviseli az embereket, sokan félnek, szoronganak, a vesztegzár alá rendelt közösségekben pedig hatalmas a kétségbeesés.

Szorongás, feszültség, korlát

– A szabadságuk korlátozását érzik a karanténba zártak, és tele vannak feszültségekkel, hiszen amellett, hogy sehová nem mozdulhatnak, az egészségük van veszélyben, a vírussal szemben eszköztelenek, mindössze abban bízhatnak, hogy immunrendszerük elég erős ahhoz, hogy ellenálljanak a betegségnek, amely főként az időseket dönti le a lábáról. Hiába hangoztatják, hogy egy átlagos influenzaszezonban is meghalnak ennyien, mint most a koronavírustól, a szorongás felülír mindent – mondta el dr. Móré E. Csaba, a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház Felnőtt Pszichiátria Osztályának vezető főorvosa.

– A krízishelyzetekben a bizonytalanság az úr, amely eltérő mértékben, de ilyenkor mindenkire hatással van. A pánikváráslás is természetes reakció, ám alkati kérdés, ki milyen fokú veszélyt prognosztizál saját magára nézve. Minden cselekvésnek megvan a kiváltó oka, de nincs mindig értelme. Ha valaki volt már hasonló helyzetben korábban, vagy gyerekkorában netán nélkülözött, akkor sokkal inkább hajlamos lesz arra, hogy néhány hétre való élelmiszerrel feltöltse a spáj­zot, mondván: biztos, ami biztos. Jelenleg senki nem látja pontosan, miként érinti a szállítmányozást, a kereskedelmet a járvány kiszámíthatatlan terjedése – folytatta gondolatmenetét a pszichiáter. Majd kitért arra, hogy a modern internetes eszközöknek köszönhetően sajnos az álhírek a fénysebességnél is gyorsabban terjednek. Olyan manipulációs eszközökkel lehet találkozni, leggyakrabban a közösségi felületeken, amelyek megroppanthatják az egyének és egy-egy közösség stabilitását.

Kizárólag hiteles forrásból

– Itthon még elfogadható mederben tartják a járvánnyal kapcsolatos híreket, információkat. A kompetenciával rendelkező médiumoknak óriási a felelősségük, hogy ez így maradjon, és ne szaporodjanak tovább az álhírek. Bizonyos szervezeteknek, csoportoknak az az érdeke, hogy minél szélesebb réteghez elérjenek, magukra vonják a figyelmet, gyanúsan, üzleti haszonszerzés reményében. Valójában kihasználják az emberekben megbúvó „gyermeki ént”. Ugyanis a félelem, a szorongás és a bizonytalanság a belső „gyermeki énünkből” fakad, a megváltozott helyzethez való alkalmazkodási képességünk határozza meg reakcióinkat, „cselekvéseinket”. Különbözőek vagyunk vészhelyzetben is, ezért van, hogy egyesek dugig tömték a kamrát, mások különösebb veszélyérzet nélkül utazgatnak a világban – vázolta fel dr. Móré E. Csaba, aki szerint a járványt kísérő reakciók, félelmek rávilágítanak arra, hogy szükséges lenne felkészíteni az embereket a hasonló helyzetekre. – Az úgynevezett stresszmenedzselő képesség javítása nem lehetetlen, tanulható képesség – mondta, majd hozzáfűzte az is, hogy a koronavírussal érintett területeken pedig az emberek mentális rehabilitációjára is szükség lesz.

KO