A menzán is lehet finomat főzni

– Azt látom, hogy egyre kevésbé van értéke az ételnek, ami azért alakulhatott így, mert nem mindenki tudja, mennyi munkával jár, amíg valami elkészül. Az alapanyagok boltokba kerüléséig a gazdák hosszú hónapokon, éveken át dolgoznak, de ezt tudatosítani kell gyerekekben, felnőttekben egyaránt.

Ez lehetne egy olyan oktató-nevelő program része, amelynek egy másik fontos eleme, hogy a gyerekeket meg kell tanítani enni – mondta Buday Péter mesterszakács azon a közétkeztetésről szóló kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a napokban rendeztek Panyolán.

Szülők, pedagógusok szerepe

– A gyerekek azoktól fogadnak el tanácsot, akik számukra hitelesek: ilyenek a szüleik, de ilyenek a pedagógusok is, akiknek fontos szerepük lenne abban, hogy az óvodások, iskolások megszeressék a menzán kínált ételeket.

Ha ebéd előtt a tanító néni elmagyarázza a gyerekeknek, hogy miért sárga a sütőtök-krémleves, és miért fontos a benne lévő A-vitamin, felkelti az érdeklődésüket és meg fogják kóstolni.

Persze, a szülők szerepe is megkérdőjelezhetetlen: ha a gyerek otthon azt hallja, hogy a saláta csak a nyulaknak való, nehéz vele megszerettetni.

– Az egészséges táplálkozásra nevelést már az óvodában el kellene kezdeni: ha a kicsik nem margarinos kenyeret kapnak turista szalámival, hanem választhatnak corn flakes, müzli, zöldség, gyümölcs és joghurt közül, egyrészt egészséges ételekkel indul a napjuk, másrészt látják, hogy van választási lehetőségük, ami növeli az igényszintjüket – mondta Buday Péter, aki arról is beszélt, hogy azt sokan tudják, hogy a köz­étkeztetésben kevesebb sót kell használni, de azzal sajnos a menzákon főző szakácsok közül sincs mindenki tisztában, hogy a meghatározott sómennyiség az egész napi étkezésre vonatkozik.

Ez azt jelenti, hogy ha tízóraira és az uzsonnára kínált ételben csak annyi a só, amennyi a péksüteményben van, akkor az ebéd készülhet normál mennyiségű sóval, hiszen a többi ételből már kispórolták.

Apróságokon is sok múlik

– Azt tapasztalom, hogy a menzákon dolgozók egy része nem tud vagy nem akar nyitni az újdonságok felé, és ha például kelkáposztáról van szó, legfeljebb egy levest, egy főzeléket vagy egy rakott kelt csinál, noha több mint tízféle könnyen megfőzhető, megsüthető étel készíthető belőle.

Őket segítik az Ízig varázs című receptkönyvek, amelyek egy-egy évszakhoz kötődnek, és amelyekben közel 250, szezonális alapanyagra épülő recept található.

A könyvekben ötleteket adunk ahhoz, hogyan lehet változtatni az évtizedeken át berögzült sémákon annak érdekében, hogy a menzákon készített ételek úgy feleljenek meg a jogszabályban leírtaknak, hogy a gyerekek is szeressék.

Apró dolgokkal is el lehet ezt kezdeni: sokan panaszkodnak, hogy a gyerekek kiöntik, kidobják az iskolatejet: ha olyan joghurtot kapnának, amibe csorgatunk mézet, teszünk bele corn flakest vagy gyümölcsöt, szerintem szívesebben fogyasztanák, de a napi három deciliternek megfelelő tejmennyiséget sajtkrémmel, túrókrémmel is el lehet érni – mondta Buday Péter, aki szerint a menü összeállításakor az is fontos, hogy a hagyományos ételek mellett egy újdonság és egy helyi specialitás vagy vegetáriánus étel is szerepeljen a kínálatban.

SZA

Helyi alapanyagokat használjanak!

– Az lenne a legideálisabb, ha a közétkeztetésben helyben megtermelt alapanyagokat használnának, ami viszonylag könnyen megoldható, csak ezt meg kell szervezni. Ha az önkormányzat év elején felméri, hogy a településen kinek mije van, és hogy mit és milyen mennyiségben vásárol fel, Józsi bácsi számíthat rá, hogy június végén megvesznek tőle egy mázsa meggyet, Marika néni pedig azt, hogy el tudja adni a krumpliját. És van ennek még egy hozadéka: ha a zöldséget vagy gyümölcsöt az egyik iskolai osztály vagy egy civil egyesület takarítja be, az megmozgatja az egész falut.