Több halfaj veszélyben

Jóval nagyobb veszélyt jelent a halakra a klímaváltozás, mint ahogy azt eddig vélték a kutatók: a növekvő vízhőmérséklet miatt a világ halfajainak akár hatvan százaléka is veszélyben lehet egy kutatás szerint. Az Alfred Wegener Sarkvidék- és Tengerkutató Intézet (AWI) legújabb eredményei alapján nemcsak a tengerek, hanem folyók és tavak halainak szaporodását is károsan befolyásolhatja az emelkedő vízhőmérséklet.

Az elemzés szerint nagyobb a kockázat a korábban véltnél, a halak bizonyos életszakaszukban különösen érzékenyek a hőmérséklet változására. Ha a felmelegedés az eddigi ütemben folytatódik, komoly következményeknek nézhetünk elébe, de mi helyzet a Kárpát-medencében? Hazai vizekre evezve dr. Halasi-Kovács Bélát, a Halászati Kutatóintézet vezetőjét kérdeztük, hogyan hat a klímaváltozás a hazai hal­állományra.

Hazánk közvetve érintett

A szakember elmondta, hazánk mérsékelt éghajlathoz alkalmazkodott halait a víz hőmérsékletének emelkedése inkább közvetetten érinti, a fiziológiai hatásoknál fontosabb, hogy a klímaváltozás miatt fokozatosan átalakul a vizeink környezeti állapota.

A halközösségek struktúrája folyamatosan változik, egyre több melegkedvelő invazív faj jelenik meg, főleg a Fekete-tenger irányából.

– Nem csupán halakról, hanem gerinctelen fajokról is szó van, amik lassan erodálják a jelenlegi struktúrát. Az új fajok másfajta életközösség számára teszik alkalmassá a környezetet, ily módon a klímaváltozás közvetetten hat a hazai halállományra – emelte ki dr. Halasi-Kovács Béla, majd hozzátette: a melegedő klíma kifejezetten kedvező feltételeket biztosít a tág sótűrő képességű (ún. eurihalin), melegkedvelő fekete-tengeri fajok dunai terjedése szempontjából, így egyre több faj érkezik ebből az irányból hazánk vizeibe.

– Az elmúlt 15-20 évben a magyar kutatók több új halfajt is kimutattak a hazai vizekben, melyek alapvetően a Fekete-tenger mellékéről származnak. A legutóbbit, a kaukázusi törpegébet éppen nekem sikerült először leírni 2009-ben a Szamosból. Legkisebb, mintegy három centiméteres maximális testhosszúságot elérő halfajunk ebből a víztérből ugyan azóta sem került elő, azonban a Tisza vízrendszerének mára gyakori fajává vált – tudtuk meg a szakembertől.

Teljesítsük a klímacélokat!

Dr. Halasi-Kovács Béla elmondása szerint a vízi életközösségek átalakulása jól példázza, hogy a klímaváltozás mennyire megváltoztatja a környezetünket, de még nem késő tenni a káros változások ellen.

− Itthon azt tapasztaljuk, hogy a halak ívási ideje fokozatosan előrébb tolódik. Mivel a megfelelő hőmérsékletű időszak hossza szintén lerövidült, ezért az ívási periódus a korábbiakhoz képest csökkent.

Az egyes fajok ívása így egyre gyakrabban esik egybe, ami miatt az élő- és ívóhelyek csökkenése hatványozottan nagyobb problémát jelenthet a jövőben

– hívta fel a figyelmet dr. Halasi-Kovács Béla, aki a lehetséges megoldásokról is beszélt.

− Nagyon fontos, hogy a kitűzött klímacélokat mihamarabb teljesítsük, hiszen a vízben történő, sokáig észrevehetetlen folyamatok is jelzik a gyorsuló változást. A klímaváltozás mellett azonban más tényezők is hatást gyakorolnak vizeink élővilágára. Így a jól tervezett élőhelyfejlesztések is fontosak a halaink minőségi és mennyiségi összetételének javítása szempontjából. A dunai vízgyűjtő léptékében kiemelten fontosak a nemzetközi szinten összehangolt beavatkozások, hiszen Magyarország valamennyi természetes vize a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik, egy komplex rendszert alkotva a forrásvidéktől a fekete-tengeri torkolatig – zárta gondolatait a szakember.

MI