2020.08.14. 12:47
Nagyon közel az idillhez
Évtizedek óta kedvelt fürdőhely a tiszakóródi Nagybukó.
Fotó: Jernei Gábor
Kedves barátom kérdezte, a nagy melegre tekintettel meglátogatjuk-e a Nagybukót. Miután még mindig kölcsönös ismerkedésben vagyunk a megyével, és vízbarát is vagyok, természetesen igen volt a válasz.
Megfog a természet
Korábban már hallottam a Túr-csatornát a Tiszával összekötő Nagybukóról, nemrégiben egy német turista úgy jellemezte a helyet, ez az „Ungarische Niagara”.
Tiszakóródtól nyugati irányban található a Túr. Itt ömlik a vize a Tiszába. A hely érdekessége, hogy a sokszor nagyon magas vízállású Tisza miatt a Túr vizét néhány méter magas, úgynevezett bukógáton keresztül engedik a Tiszába, hogy magas vízállásaikor vissza ne duzzassza a Túr vizét. Így ott a kisebb folyó vízesésként ömlik le.
Nyár eleji képeink a bukóról:
Séta a Túr bukónál | Fotók: Máté János
Itt szinte minden megtalálható, ami egy strandon. Csekély mélységű „gyerekmedence”, nagyobb pancsoló a labdázni vágyóknak, a vízesés igazi „dögönyöző”, a csatorna felett köteles ugrálóhelyek.
A legkomolyabb azonban maga a csatorna. A Túr vize a maga csendes, alig észrevehető lágy és simogató sodrásával, a folyó fölé benyúló fák takarásával, kicsit sűrű vizével, a felszín felett kergetőző pávakék szitakötőkkel, a madárcsicsergéssel maga a nyugalmat és békességet árasztó idill.
Elmerülve a nyugalomba
Kicsit gyakorlott úszók egy idő után ki sem akarnak jönni a vízből.
A tempózás nem fáraszt ki, közben folyamatosan lehet gyönyörködni. A strandolók hangja fokozatosan elhalkul, majd körbevesz a csend. Néha kiszállunk egy kicsit napozni, leballagunk a Tisza partjára, ahol a feléig Magyarország, onnantól már Kárpátalja. Figyeljük egy darabig a folyó félelmetes sodrását, majd visszamegyünk a Túrhoz, elmerülünk a nyugalomban, fogadva, nem ez volt az utolsó látogatásunk a Nagybukónál.
JG