Pazarlás

2020.08.06. 11:30

Rengeteg étel végzi a kukában

Hazánkban kedvezőbb a helyzet, mint Nyugaton, de itthon is nagy a pazarlás.

Évente fejenként 68 kilogramm ételt dobunk a szemétbe

Fotós: Sipeki Péter

Évente átlagosan 68 kilogrammnyi élelmiszert dob ki egy magyar ember, az uniós átlag ennél jóval magasabb – nyilatkozta Keleti Marcell, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeripari igazgatója a közmédiában. Elmondta, nemcsak Magyarországon és az Európai Unióban, hanem az egész világon komoly gondot jelent az élelmiszer-pazarlás. A döbbenetes számok ismeretében lapunk utánajárt, hogyan lehetne mérsékelni a problémán. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület a vállalati és kereskedelmi élelmiszer-fölösleg begyűjtésével foglalkozik. – Az élelmiszer-biztonsági előírások lehetővé teszik, hogy megmentsük a kidobásra váró élelmet, melyet aztán szétosztunk a rászorulók között. A lakossági élelmiszer-felesleg sajnos nem menthető, a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt – árulta el Sczígel Andrea, az egyesület külső kapcsolatokért felelős igazgatója.

Az Élelmiszerbank a mindennapi gyakorlatba könnyedén beépíthető tippekkel szolgál a vásárláshoz, főzéshez és tároláshoz.

Teremtsünk rendszert

– A legfontosabb a tudatos vásárlás: készítsünk bevásárlólistát, és kerüljük az impulzusvásárlásokat, a promócióalapú költekezést. Az is sokat segít a pazarlás elkerülésében, ha a hűtőben rendszert teremtünk: a régebben vásárolt termékeket tanácsos előretenni, így nem feledkezünk meg róluk.

– A lejárati határidőre is figyelni kell, de ezt nem szabad összekeverni a „minőségét megőrzi” feliratokkal. A hosszú lejáratú termékeket sem kell azonnal kidobni, ha elértük a határidőt, hiszen az érzékszerveinkre hagyatkozva könnyen eldönthetjük, fogyasztható-e a termék, vagy sem. Az elkészült ételt vagy a később felhasználandó alapanyagokat nyugodtan fa­gyasszuk le. A lényeg, hogy próbáljuk meg a végsőkig eltolni azt a pontot, amikor lemondunk egy élelmiszerről, és kidobjuk – adott hasznos tippeket Sczígel Andrea, akitől azt is megtudtuk, a pazarlás legfőbb oka a tudatosság hiánya, és sokan nem ismerik fel, mekkora érték az élelmiszer.

– Nem fenntartható módon élünk és termelünk, ráadásul ha az így megtermelt élelmiszert még ki is dobjuk, az a pocséklás netovábbja. A természeti előforrásainkat is károsítjuk ezzel, hiszen a lerakóba kerülő élelmiszer olyan gázokat szabadít fel, melyek fokozzák a globális felmelegedést, és ezeket újrahasznosítani sem lehet. A vállalati szinten begyűjtött élelmiszer emberi fogyasztásra, állatmenhelyekhez, esetleg komposztálóba kerülhet, vagy akár bioüzemanyagot is készíthetnek belőle. A fogyasztói fölöslegnél nincsenek ilyen fokozatok, ott egyből hulladék keletkezik a kukába dobott ételből – részletezte a kidobott élelmiszer útját Sczígel Andrea, hozzátéve, tavaly 11 ezer tonna élelmiszert mentett meg az Élelmiszerbank a vállalati szférából, de éves szinten további 100 ezer tonna élelem lenne megmenthető, amihez további kapcsolatokra és kapacitásra van szükség.

Az éttermek, vendéglátóhelyek is sokat tehetnek a pazarlás ellen, lapunk megkeresésére Ignáczné Andrea, a nyíregyházi Belvárosi Főzi vezetője elmondta, náluk szó sem lehet az étel kidobásáról. – Semmit sem hasznosítunk újra, mindennap friss fogásokkal várjuk a vendégeinket, ami pedig megmarad, azt a nyitvatartási idő végén fél áron értékesítjük. Sokan ismerik már az akciónkat, ezért a jelzett időpontban érkeznek, s mivel az étel mindennap elfogy, semmi sem kerül a kukába – tudtuk meg a kifőzde vezetőjétől.

Fölösleges felhalmozni

Az ételpazarlás kapcsán olvasóink véleményére is kíváncsiak voltunk, Molnár Csaba kérdésünkre elárulta, még a szavatossági idő lejárta előtt próbálja felhasználni az élelmiszert, a maradékot pedig elrakja a fagyasztóba.

– Általában a penészes kenyeret szoktam kidobni, hiszen manapság bosszantóan hamar megromlik a pékáru. Úgy vélem, fölösleges felhalmozni valamiből csak azért, mert akciós, később úgyis megy a szemétbe – hangsúlyozta Molnár Csaba.

Béres Jánosné szerint túl sok élelmiszert veszünk, ami aztán megromlik a konyhánkban. – Az étel pocsékolása is környezetszennyezés, mert felhasznált energiát, munkaerőt, erőforrást hagyunk elveszni. Szerintem fontos lenne tudatosítani a fogyasztókban azt is, hogy a „minőségét megőrzi” dátum a csomagolásokon nem azt jelenti, hogy a termék nem fogyasztható, csupán az állapota már nem a legoptimálisabb, ezért nem kellene kidobálni – árulta el Béres Jánosné.

Tóth László fiatal egyetemista, aki ideje jelentős részét a kollégiumban tölti. Nem szokása kidobni az ételt. Tisztában van vele, mennyi élelmiszerre van szüksége, és ennek megfelelően vásárol.

– Az étel kincs, és ez különösen igaz egy kollégista életében. Amennyiben nem fogy el a „napi ellátmány”, akkor a legtöbb esetben a fagyasztást választom.

A hét végén megmaradt ételt sem szoktam kidobni, hiszen hazaérkezve a kutyám és a macskám mindig örömmel fogadja a madárlátta nassolnivalót – jegyezte meg Tóth László, aki egyetemi évei alatt csupán az asztalon felejtett ételt dobta ki.

MI

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában