Nyíregyháza

2020.09.04. 07:00

Egy mentőkutya évente vizsgázik

A szimatmunka, a fegyelmezettség, az eb és gazdája együttműködése is meghatározza a számonkérés sikerét.

A közelmúltban nemzeti minősítővizsgát tartott a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Mentőkutyás Szolgálata Zsámbékon, a Nemzetközi Mentőkutya Szövetség szabályzata alapján. A katasztrófavédelem beszámolója szerint kilenc mentőkutyás szervezettől negyvennyolc mentőkutya-­vezető és eb adott számot felkészültségéről nemzetközi bírák előtt.

Első az alkalmasság

A vizsgán a Kelet-magyarországi Speciális Mentő Egyesület is képviselte magát három tagjával és kutyáival: Vincellér Tibor és labradorja, Lángos sikeres terület alkalmas vizsgát tettek. A kategóriában indult még Péter Nóra és leopárdkutyája, Jemma, valamint emelt szintű területkutatásban Balogh Péter és beagle-je, Berci. A vizsgáról és a felkészülésről Vincellér Tibort, az egyesület mentőcsoport-vezetőjét kérdeztük.

Vincellér Tibor és kutyája, Lángos a zsámbéki vizsgán | Fotó: : Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság

– Egy alkalmas vizsga olyan, mint megszerezni a segédmotoros jogosítványt: azzal a KRESZ-t már jól ismeri az ember, de például autópályán nem közlekedhet. A B kategória birtokában azonban már gyakorlatilag bárhol közlekedhetünk, és valahogy így kell ezt elképzelni a mentőkutyáknál is: az emelt szintű vizsga feljogosítja a kutyát és a gazdáját, hogy nemzetközi szinten bevethetőek legyenek – magyarázta a vizsgák közötti különbséget. A fokozatok szerint a mentőkutyák először az alkalmas, utána az A, majd a B vizsgát szerezhetik meg.

Komplex feladatok

– Ötévente változik a vizsgaszabályzat, és az a tapasztalatom, hogy sokszor benne marad az emberben a sokéves tematika, így a vizsgán arra is oda kell figyelnünk, hogy mindig az aktuális elvárás szerint vezessük a kutyánkat – tette hozzá Vincellér Tibor.

– Többek között azért volt nagyon érdekes a zsámbéki számonkérés, mert a koronavírus miatt az idén csak most sikerült először megszervezni a vizsgákat. Összesűrűsödtek az időpontok, hiszen szeptemberben és októberben is megmérettetik magukat az ország mentőkutyásai.

A vizsgák minden alkalommal több modulból állnak. A fegyelmező és ügyességi részben különböző akadályokat kell teljesíteniük az ebeknek, például a bírók megnézik, hogy a kutya mennyire tudja fegyelmezetten, láb mellett követni a gazdáját, végrehajtani a vezényszavakat, illetve körülbelül negyedórát kell a helyén maradnia, amíg mások dolgoznak, és a gazdi megtartja tőle a harmincméteres távolságot. Ezek a feladatok mind a kutya türelmét, ügyességét és figyelmét teszik próbára – és persze az emberét is.

Fontos a taktika

– A szimatmunkánál azt kell az ebnek mutatnia, hogy meg tudja-e találni az eltűnt személyeket – ismertette a vizsga további menetét Vincellér Tibor.

Alkalmas vizsgánál egy embert kell felkutatnia az ebnek, míg az A kategóriában egy bemutató keresés után pedig két személy megtalálása a feladat erdős, bozótos vagy romos területen.

– A B vizsga sikeres teljesítéséhez már három személyt kell megtalálnia a kutyának.

A keresési feladatnál a bírák mindig kitalálnak valamilyen szituációt, például Zsámbékon azt az instrukciót kapták a vizsgázók, hogy csipkebogyószedőket megtámadott és elkergetett egy vaddisznó – őket kellett megkeresni. Van, amikor bozótosba rejtik az „eltűnteket”, de olyan is előfordul, hogy egy fán találják meg a keresett személyt.

– Ilyenkor bírálják a gazda taktikáját, a kutya munkáját, az eb és az ember közötti kapcsolatot, az irányíthatóságot és a kommunikációt. Ez alapján kapnak egy összpontszámot, amelyből kiderül, hogy sikerült-e a vizsga. Ugyanez a tematika érvényes a romkutatásnál is – magyarázta a mentőcsoport vezetője.

Az a cél, hogy a vizsgázók megtalálják az eltűnt személyeket, de az is nagyon fontos, hogy a kutya és a gazda tudjanak együtt dolgozni.

– Akár olyan is előfordulhat, hogy hiába van meg akár mind a három keresett személy, a gazda közben hoz egy olyan balesetveszélyes döntést, ami miatt nem felelhet meg a követelményeknek.

Sűrű számonkérés

A vizsgák egymásra épülnek. Az alkalmas szinthez viszonylag kevesebb időre van szükség, de még ehhez is meg kell érnie a kutyának: körülbelül kétéves kortól próbálkozhatnak a vizsgával. Ezt leginkább a gyerekek iskolaérettségéhez lehet hasonlítani – hiszen vannak, akik már hatéves korukban nyugodtan beültethetők a padba, de olyanok is, akik csak hétévesen kezdik az első osztályt. Körülbelül ugyanígy kell ezt elképzelni a leendő mentőkutyáknál is.

– Mi elsősorban arra koncentrálunk, hogy éles helyzetekben bizonyíthassuk azt, hogy a kutyáink megfelelnek a feladatra – emelte ki a Vincellér Tibor.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a vizsgát évről évre meg kell ismételni: ez nem olyan, mint egy jogosítvány, amit egyszer megszerez az ember, és onnantól kezdve csak az orvosi alkalmasságit kell időnként megcsináltatni.

– A legeredményesebb vizsga is csak egyetlen évre szól, így a mentőkutyának és a gazdának folyamatosan tréningezniük kell, hogy ne kopjon meg a tudásuk.

VNA

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában