utazás

2020.10.18. 11:30

Szent László megmentette a szüzet

Ésik Sándor világjáró sorozatának 165. epizódjában Székelyderzsen járt.

Szilárd falak és erős hit

Fotó: Ésik Sándor archívuma

Talpalatnyi szeglete sincs Erdélynek, különösen Székelyföldnek, ahol ne áldanák nevét, ne ápolnák emlékét. Csodálatos cselekedeteit legendák őrzik. A leglátványosabb talán a Tordai-hasadék, mely a monda szerint kardjának egyetlen suhintásával kettészelt hegy. Az udvarhelyszéki falvak erődtemplomai freskókat rejtenek, és a méltán szentté avatott királyunk életének epizódjait elevenítik fel korabeli ábrázolásaikkal.

Bibliofil remekmű

Kezembe akadt egy könyv, Udvarhelyi Nándor művének a címe Az Anyaszék szíve. Alcíme szerint Udvarhelyszék középkori freskós templomai a Nagy-Küküllő mentén. „A Székelyudvarhely határában álló kultikus, szakrális Budvártól és Jézus-kápolnától indulva elértünk Székelykeresztúr plébániatemplomáig és a város melletti Jézuskiáltó dombig. A két katolikus templom mintegy keretbe fogja a vidék református és unitárius templomait” – olvasható egyebek között a mű hátoldalán. Szám szerint hetet. Maga a könyv témájához méltóan bibliofil remekmű. Szép kivitelű, régi köteteket látott hozzáértő szem örömmel fedezi fel benne azokat a harmonikus arányokat, tördelési, szövegszerkesztési szabályokat, amelyek lassan már feledésbe merülnek.

Székelyderzset választottam a bemutatott települések közül. Az UNESCO Világörökség része a falu unitárius temploma, de ugyanezen védettség övez még számos más templomot is. Akár Beretfalváig is elmehettem volna felkeresni az evangélikus erődtemplomot. A Marosvásárhelyt Brassóval összekötő forgalmas főút ötven kilométerre sincs, arrafelé szászok laknak, már amennyien megmaradtak szülőföldjükön... A Derzsbe vezető út hegyen-völgyön kanyarog, végül a dombok alján előtűnik a torony, az úti célom. Az ittenieknek egyáltalán nem feltűnő a magyar rendszám. A falu névtáblájánál magyar busz hoz velem szembe egy csoportot, ők már túl vannak az élményen.

A Kárpát-medence keleti szegletében vagyunk. Hiába a magas hegyek karéja, a hágókon gyakorta érkeztek egykoron hívatlan vendégek. A székelyek őrvidéke volt hivatott megvédeni a korabeli Magyarországot – a későbbi hadviselés kifejezésével élve – első lépcsőben. Ha jött a török, a tatár vagy éppen a kunok, a falu népe vagyontárgyaival együtt a falakon belülre menekült. Ezért emlékeztet az épületegyüttes sarokbástyáival együtt erődre. A fordított kulcslyuk alakú lőrések tudatták a betolakodókkal, hogy a nyílvesszők elröppennek, ha rosszul becsülik fel, mennyire lehet közel jönni. Ott vannak aztán a szuroköntő nyílások a sötét félkörívek alatt, amelyeket akár oromdísznek is vélhetnénk, de bizony más végzetes célokat szolgáltak. Erről a fegyvernemről Gárdonyi is megemlékezik az Egri csillagokban. Emlékezzünk csak: amikor a szurok elfogyott, a forró gulyáslevest se sajnálták a törökre önteni. Eme nyílások mögött, a tető alatt fut körbe a gyilokjáró, hogy maradjunk az épület erőd funkcióinak felsorolásánál.

Ésik Sándor

A disznóvágások után a kamra szögére akasztották a sonkát, szalonnát, kolbászt, és egy héten egyszer nyitották ki, hogy vételezzenek belőle. Saját szöge volt ott minden derzsinek, és érinthetetlen a tulajdona. Természetesen a szög is öröklődött. A legény becse igen nagynak számított a leány szemében, ha már saját szögén tarthatta a füstölt szalonnáját. Két ilyen szép oldal szalonna mutatóba ma is ott lóg a harangtorony melletti kamrában. Kinyitja az idegenvezető. Már az erőd másik oldalán megütötte az orromat az illata, és tényleg olyan szép darabok, mint amilyennek éreztem.

Hátrálva indulok a templomhajó ellenkező oldalára, a karzat irányába. Tudom, az élettel teli színek, a mindennapi hitélet rekvizitumai, napjaink történelme után a történelem, a regék, mondák, hősi cselekedetek képei következnek. A nevezetes freskók. Megtalálásuk a XVIII. századra tehető, feltárásuk, a megóvásukra irányuló munka azóta is tart. Eredménye, kultúrtörténeti jelentősége felbecsülhetetlen. Nem véletlen, hogy nemcsak a magyarok érdeklődése töretlen, de a világ más részein is számon tartják. Az UNESCO Világörökség védjegy védelmet jelent, és hírét viszi Székelyderzs kincsének.

Vérbő dramaturgia

Bal oldalon látható a hosszú festmény, amely egy képben ugyan, de az ábrázolásban jelenetekre bontva mesél. Szent László lován vágtatva üldözi a kun vitézt, aki elrabolt egy magyar leányt. Ez a részlet ennek az írásnak a nyitóképe legfelül. Az ifjú hölgy kilétéről forrásonként eltérő adatok vannak, ennek taglalásától most eltekintek, mert számos forrás elérhető a témában. Folytassuk inkább a freskóval. A kun, akinek feje nem látszik, mert útjába került egy gyámkőnek valamelyik átépítésnél, hátrafelé nyilaz. Aztán közelharc következik, amiként a mai krimikben is megszokott. A kun – most látjuk az ábrázatát – tüzet fúj királyunkra, de rosszak az esélyei, mert az elrabolt leányzó a lábába mélyeszt egy baltát. Az éles szerszám röviddel később ismét szerephez jut, lenyakazza vele elrablóját. Nagyon életszerű a halálos párbaj történetének „filmje” a falon, és vérbő a dramaturgiája – szó szerint is. Ennek a logikájában egyáltalán nem meglepő a végkifejlet, amikor a győztes, ám megfáradt harcos a megmentett lány karjaiban pihen.

A kun harcos tüzet fúj Szent Lászlór

A padok között megfordulva szemügyre veszem a másik oldalon feltárt freskókat. Bibliai eseményeket látok, bibliai személyek néznek rám. Szent Mihály mérlegre teszi a lelkeket, Szent Ananias megkereszteli a megtért Sault, és három további szent püspöksüvegben. Egyazon művész keze nyomát viselik, és szinte megnyugtat megjelenésük a viharos csatajelenetek után. Felkapaszkodok a karzatra, így egyszerre látom a szószék és az orgona előtti kékben virágosban ragyogó távolabbi épületrészt és az egymással szemben lévő falakat a freskókkal. Nézem a repülő nyilakat, a lángot fúvó kun vitézt, átellenben pedig a békés püspöksüveges szenteket. Végül is ez egy erődtemplom, oldom fel magamban a nyugtalanító ellentétet. Erőd és templom.

KM


Szilárd közösségben élve

A falu népe hite által és mert nagyrészt csak magára számíthatott, nagyon szilárd közösséget alkotott, és ez segített átvészelni a régiségben a nehéz időket, de később Ceausescu rémuralmát is. Ez a hit ma ugyancsak nagyon erős szerte Székelyföldön, és átszövi az itt élők mindennapjait.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában