2020.11.04. 09:47
Visszavezették a vadonba
Ma már újra vadon élhetnek az állatkertekben felnevelt európai bölények.
Ilyen volt a bölény 2018-ban az állatpark kis borjújaként
Fotó: Nyíregyházi Állatpark
Az állatkertek feladatai napjainkban átértékelődtek. Ma már nem csupán a szórakoztatás a cél, a modern állatkertek fajmegőrzéssel, oktatással és kutatással is foglalkoznak, hiszen számos faj utolsó menedékei. Különleges és ritka állat nevelkedett a Nyíregyházi Állatparkban 2018 májusában, egy kis európai bölény. Az apróságot a születése után az apja megtaposta, s a gondozók mentették ki a csapatból.
Egyre több helyen szabadon
A Nyíregyházi Állatpark ugyan nem híve az állatok mesterséges felnevelésének, de néhány ritka faj esetében kivételt tesz. Az európai bölény az egyik legkülönlegesebb, hiszen egy olyan fajról van szó, mely már nem létezne, ha nincsenek állatkertek. Mivel a kis borjút a mamája nem tudta szoptatni, mesterségesen kellett táplálni. A nyíregyházi szakemberek viszont szerették volna, ha a kis állat természetes viselkedésformát tanul, így a miskolci állatkert fiatal bölénycsordájába került, ahol egészen kétéves koráig élt, mielőtt élete legnagyobb kalandjára indult.
A Nyíregyházi Állatparkban az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) által koordinált tenyészprogram keretében élnek európai bölények. A fajkoordinátor szorosan együttműködik a bölényeket tartó állatkertekkel és a visszatelepítési programokkal. Ennek keretében két rendkívül jó genetikai állományú egyedet – a Nyíregyházi Állatparkból származó, a miskolci állatkertben nevelkedett fiatal bölényt és egy a pozsonyi állatkertből származó másikat – kiválasztottak arra, hogy a Bulgáriában, a Rodope hegységben – ahol az európai bölény egykor őshonos volt –, a Rewilding Europe nevű szervezet által koordinált visszatelepítési programban részt vegyen.
A most érkezett egyedek (köztük a nyíregyházi nőstény) jelenleg még szoktatókarámban élnek a vadon élő bölények területén, s fokozatosan szoknak hozzá új élőhelyükhöz és leendő csordájukhoz. Az állatkertek összehangolt tenyésztési munkájának – amely az első ilyen program volt Európában – köszönhetően a faj mindmáig fennmaradhatott. A tenyészprogram azt eredményezte, hogy az 1950-es évek óta több helyre sikeresen vissza is telepítették Európa legnagyobb szárazföldi emlősét, és ma már 6200 egyedre becsülik vadon élő állományát.
KM