Nyíregyháza

2020.12.19. 15:30

Tudni kell, mi van a lelki szerszámosládánkban (videó)

A vírus stresszforrássá vált, de ezt is lehet jól kezelni.

SZA

20201028 Nyíregyháza fotó: Dodó Ferenc DF Kelet-Magyarország Krudy Gyula gimnáziumban fertőtlenítenek a Magyar Honvédség katonái.

Forrás: Illusztráció/Dodó Ferenc

– Egyszer a mestert megkérdezte a tanítványa, hogy ha beleesik a folyóba, megfullad-e. A mester azt válaszolta, önmagában ettől nem fullad meg, attól viszont igen, ha benne is marad – ahogy a példa is mutatja, a rossz helyzetekből a lehető leghamarabb ki kell jönni, mert ha nem, elmerülünk – többek között erről is beszélt Husztiné Hajdú Erika pszichológus a Móricz Zsigmond megyei könyvtár online elő­adásán, amit a napokban az intézmény YouTube-csatornáján követhettek nyomon az érdeklődők.

Stresszre szükségünk van

A szakember elmondta, a szorongásaink minden időszakban befolyásolnak bennünket, és ez különösen igaz a mostani járványhelyzetre.

– Az egészségtudat irányait illetően több szemléletmódot ismerünk: az egyik célja, hogy a testi, lelki betegségek kialakulását jobban megértsük és a zavarokat kiküszöböljük, a másik pedig az, hogy a betegségtől megóvó, az életminőséget fenntartó és javító tényezőket beazonosítsuk. Zavart stressz, trauma vagy krízis okozhat – mondta Husztiné Hajdú Erika, aki ezekről részletesen is beszélt.

Husztiné Hajdu Erika

– A stressz a hétköznapokkal járó aktuális terhelés, amire bármilyen furcsa is, de szükségünk van, enélkül ­zavarok támadnának a lelkünkben. Nagyon lényeges, hogy ezeket hogyan kezeljük, de azt fontos tudni, hogy ezeket minden életszakaszban másképpen éljük meg, és szinte mindenki számára más okoz stresszhelyzetet. A ­trauma túlmutat a hétköznapi eseményeken, és mivel olyan helyzeteket hoz, amelyekkel kapcsolatosan nincsenek tapasztalataink, sokszor megadjuk neki magunkat, holott lennének olyan erőforrásaink, amelyekkel túljuthatnánk rajta – ilyen a koronavírus-járvány is. A krízis egy válság, ami fordulópont, de egyben esély is lehet – ezek olyan élethelyzetek, amikor nem lehet elodázni a döntést – mondta a pszichológus. Az előadásból kiderült: sokat tehetünk a mentális egészségünk erősítéséért.

– Fontos a tudatos szembenézés a valósággal, a valós és vélt félelmek elkülönítése, a törekvés a pozitív élmények begyűjtésére, de a nyugodt percek megélése, a tudatos stresszkezelés, a megfelelő mennyiségű alvás, a minőségi étrend is hozzájárul ehhez, ahogyan az is, hogy hiteles hírforrásból tájékozódunk-e. Az sem mindegy, hogyan elemzünk egy problémát: meg kell keresni a választ arra a kérdésre, milyen okból, illetve milyen céllal kaptuk, miben akadályoz bennünket, mire kényszerít, és mire ad lehetőséget.

Ez a kör a világunk

– Ha a mostani helyzetet ­nézzük, eszünkbe juthat a Zorro álarca című film, amelyben a főszereplőt, hogy jól megtanuljon vívni, a mestere egy körbe kényszerítette. Meg kellett tanulnia abban a körben létezni, és csak akkor engedte útjára, amikor ezt ­tökélyre fejlesztette. Számunkra most a vírus a kör: a jelen körülmények között ennyi a világunk. Ebben a helyzetben lehetünk feladatorientáltak, motiválhatnak bennünket személyes érzések, vagy működhetnek énvédő mechanizmusok is. Ennek kezeléséhez nagyon fontos a reziliencia, a rugalmasság. Ez az, amikor kilépünk a komfortzónánkból, és új viselkedésformákat hozunk létre azért, hogy még a rossz helyzeteket is az előnyünkre fordítsuk. Ehhez elengedhetetlen a változás elfogadása, az, hogy az eseményeket átfogó perspektívából tudjuk szemlélni, és hogy a jövőre izgalmas lehetőségként tekintsünk.

Ki lehet szabadulni

– A vírus azért válhatott stresszforrássá, mert sokféle helyzetet teremtett: bizonytalanságot, kontrollhiányt, összezártságot, az énidő hiányát, ingerhiányt vagy éppen szereptúlterheltséget. De ebből is ki lehet szabadulni, mégpedig azzal, ha ragasz­kodunk alapvető dolgokhoz, ha nem válunk a vírus megszállottjává, ha megvan a napi rutinunk, ha a hála jegyében néha szünetet tartunk, van tervünk arra, hogyan segítsünk másoknak, van hobbink, csatlakozunk online programokhoz, és értékelünk minden kis eredményt – mondta a pszicho­lógus.

SZA


– A trauma megrendítheti a világképünket, a létezésünkbe vetett hitünket, és egyrészt generációkon átívelő sérülések okozzák, másrészt szocializációs hatások is: gondokhoz vezet például, ha rossz mintákat viszünk tovább. A megoldás felé minden esetben csak akkor tudunk elindulni, ha felismerjük a problémát, és elfogadjuk, hogy ez ránk vonatkozik.

– A lehető legjobban meg kell ismernünk magunkat ahhoz, hogy tudjuk, mit miért teszünk, és hogy a felmerülő problémákra jó válaszokat tudjunk adni. Tisztában kell lenni azzal, mi van a lelki szerszámosládánkban, hogy szükség esetén tudjuk, mivel gazdálkodhatunk – fogalmazott Husztiné Hajdú Erika.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában