egészség

2021.01.20. 11:30

Soha nem késő változtatni

A pandémia ismét rávilágított a népbetegségek veszélyeire.

KO

Egyre több tanulmány kerül a nyilvánosság elé a Covid–19 betegség természetéről, a kockázati csoportokról, a fertőzésre való fogékonyságról és az egyéni, általános egészségi állapot közötti összefüggésekről.

Egy, a világjárvánnyal foglalkozó nemzetközi adatbázisból (Covid-Net) kiderül, hogy az elhízás volt a leg­gyakrabban előforduló krónikus betegség azoknál a 18–64 éves Covid–19-betegeknél, akiknél súlyos formát öltöttek a tünetek.

Általában is elmondható, hogy az erőtlen, gyenge immunrendszerű, stressztől terhelt emberek egy-egy fertőző betegséget nehezen hevernek ki, a gyógyulási idő elhúzódása mellett az esetleges szövődményektől is tartaniuk kell. A világjárvány idején számtalanszor szó esett arról, hogy az extrém elhízás, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri problémák rizikófaktornak számítanak, ugyanis a fertőzés „rátelepedhet” ezekre a problémákra. Orvosok, egészségügyi szakemberek sokasága hívja fel a figyelmet a népbetegségek veszélyeire, ám a helytelen életmód számlájára írható elhízás, magas vérnyomás, cukorbetegség sajnos, egyre fiatalabb korban jelenik meg.

Megelőzés, rendszeres szűrés

– Kettőn áll a vásár, csak annak lehet segíteni, aki szeretne változtatni az életvitelén – emelte ki dr. Tisza Krisztina háziorvos rögtön a legelején. A témáról nem véletlenül kérdeztünk meg egy család­orvost, ugyanis a háziorvosok a „kapuőrök”, pácienseik egészségi állapotáról ők tudnak a legtöbbet, és őket keresik fel először az emberek, ha testi-lelki bajjal küzdenek.

– Azt tapasztalom, hogy az emberek többsége sajnos, irreálisan ítéli meg saját egészségi állapotát. Amíg valaki jól van, jól érzi magát a bőrében, azt gondolja, nem lehet beteg. Probléma, hogy a szűrésekre sem járnak el rendszeresen a negyvenesek, az ötvenesek, márpedig a különböző betegségek sok-sok évig lappanganak, alattomosan, tünetek és fájdalom nélkül alakulnak ki. Persze akadnak, akik lelkiismeretesen megjelennek a szűrővizsgálatokon, és legalább egy évben egyszer bekopognak a háziorvoshoz is, ahol ellenőrzik a vérnyomásukat, a vércukorszintjüket, és készítünk egy EKG-t, de sajnos ők vannak kevesebben.

Fontos lenne, hogy még időben segítséget kérjen az, akinek kisiklott az életmódja, a helytelen szokásokat sohasem késő lecserélni egészségóvóra, s nem is korfüggő, hogy mikor kezdjünk hozzá. Ez a járvány ráébresztett minket arra, hogy nem szabad elhanyagolni az egészségünket. Bizony sokan megijedtek, amikor hallották a szoros összefüggéseket a tüdőkapacitás, az anyagcsere, az elhízás, a BMI-érték és a covidos betegek tünetei között. Megtudtuk, hogy az extrém túlsúly (a társult betegségek miatt) nagyobb kockázatot hordoz, mint az időskor – emelte ki dr. Tisza Krisztina. A háziorvos hozzátette, bár a védőoltással szintet lépett a védekezés, a tömeges oltásig is vigyázni kell magunkra. A Covid–19 nagyon alattomos, a vírus kiszámíthatatlan, nem lehetünk abban sem teljesen biztosak, hogy egy jó fizikumú, fitt ember könnyedén túljut rajta. Érdemes változatosan táplálkozni, mozogni, sok időt tölteni a szabad levegőn.

KO

A védelmi bástya sérül

Az elhízás a szervezet különböző részeit komplex módon érinti. Vegyük például a tüdőt. Hátrányosan befolyásolhatja a légzőszerv működését, korlátozhatja tágulását és ezáltal a belélegezhető levegő mennyiségét. A kóros súlyfelesleg az immunrendszer működésébe is beleszólhat, a szervezet védekező­rendszerébe, ami megpróbálja távol tartani a betolakodókat. Például hatással lehet arra, hogy a makrofágok – sejtek, amelyek arra hivatottak, hogy bekebelezzék többek között a vírusokat (de a baktériumokat, sejttörmeléket, ráksejteket is) – mennyire képesek ellátni a feladatukat, megtalálni és elfogni a betolakodó kórokozókat. Az immunreakciók zavara több szervben gyulladásos folyamatokat is elindíthat.

(webbeteg.hu).

Ezek is érdekelhetik