2021.02.17. 11:30
Hústilalom, csend és kevesebb internet
Böjt, imádság – ezenfelül mindenki megtalálja, hogy miről érdemes még lemondania.
Forrás: illusztráció/shutterstock
Fotó: Shutterstock
Hamvazószerdával megkezdődik a húsvéti előkészületi idő, a nagyböjt. A 40 napos böjt kezdete az idén február 17-ére esik. A keresztények ebben a bűnbánati időszakban hitük elmélyítésével, kiengesztelődéssel készülnek húsvét ünnepére, Jézus Krisztus halálára és feltámadására.
Hármas kapcsolat
– A szent 40 napos böjt az elcsendesedés időszaka, lelki értelemben az imádság ad erőt, testünket nem terheljük feleslegesen, ezért fizikailag is megújul, megerősödik az ember. A böjti időszak alatt rendbe tesszük belső világunkat, ismét jótékonykodunk, odafigyelünk másokra és igyekszünk javítani személyes és közösségi kapcsolatainkon is – emelte ki az ünnepi felkészülés lényegét Csordás Gábor plébános.
Hamvazószerda vagy régi nevén hamvas szerda, szárazszerda, böjtfogószerda, illetve böjtfőszerda a húshagyókedd utáni nap. Hagyománya a 12. századig nyúlik vissza. Az őskeresztények ezen a napon vezeklés gyanánt hamut szórtak a fejükre, ez volt a hamvazkodás. Hamvazószerdán az előző évi virágvasárnapi barka elégetéséből származó hamuval keresztet rajzolnak a hívők homlokára. Eközben a pap azt mondja: ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel. A másik verzió: térjetek meg, és higgyetek az evangéliumnak. A hagyományt II. Orbán pápa rendelte el 1091-ben.
A nagyböjt vagy régiesen negyvenlőböjt a keresztény hagyomány szerint a húsvétra, Jézus feltámadására való előkészület ideje, negyvennapos bűnbánati időszak. A negyvenes szám máshol is visszaköszön a vallásban. Mint a Biblia írja, Jézus negyven napig böjtölt a pusztában.
Hozzátette, hogy minden böjt valamilyen lemondással jár. A katolikusoknál ez az időszak a hústilalom ideje, hamvazószerdán és nagypénteken szigorú böjtöt tartunk, vagyis háromszor étkezünk, egyszer lakunk jól és nem eszünk húst.
A hústilalom 14 év felett, a szigorú böjt 18–60 éves kor között kötelezi azokat a katolikusokat, akiket nem korlátoz a diétában valamilyen betegség.
A böjtölő ember szabad ember
– A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Az Istennel való találkozás előtt „le kell mosni magunkról” a hétköznapok „szennyét”, a megtisztulás igénye minden ősi vallásban megfigyelhető. A ma embere nem szeret lemondani számára fontosnak vélt szokásairól, látjuk ezt jelenleg, a pandémia alatt is. Nagyon sokan nehezen viselik, ha korlátokat szabnak eléjük. A 40 napos ünnepi előkészület alatt a hústilalom a történelmi időkből ránk hagyományozott szokás, ugyanilyen fontos a lelki böjt, amiben rájövünk, mihez is ragaszkodunk túlzottan. A mai kor emberének böjti tilalom lehetne az internetezés, a közösségi média használatának csökkentése. Ugyanis amikor mélyen rádöbbenünk, hogy mennyi időt töltünk a virtuális világban, igencsak elgondolkodunk, hogy javunkat szolgálja-e vagy sem. A böjtölő ember szabad ember, mert felismeri, mi az, ami túlontúl megköti az életét, és próbál – legalább egy időre – megszabadulni tőle – summázta a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház plébánosa.