Az elhízás ezer veszélyt rejteget

A túlsúly és az elhízás a 21. század egyik legnagyobb egészségügyi kihívása, s bármennyire is szeretnénk szépíteni, sajnos a felmérések szerint az elhízottak aránya Európában a felnőtt lakosság körében Magyarországon a legmagasabb, de világviszonylatban sem maradtunk le az élmezőnytől, hiszen negyedik helyen állunk az USA, Mexikó és Új-Zéland után.

És a megyében sem jobbak a mutatók, sőt az látjuk, hogy egyre több 14–18 év közötti fiatal küzd túlsúllyal, amiben szerepe van a pandémia miatt átalakult életünknek, amiben még mozgásszegényebbé váltak a mindennapok

– mondta el lapunknak dr. Papp Zsuzsanna belgyógyász, endokrinológus főorvos, akivel a március 4-ei elhízás elleni világnap apropóján beszélgettünk okokról és következményekről.

– Hajlamosak vagyunk egy legyintéssel elintézni, s azt mondani, hogy az egészségtelen életmód áll az elhízás hátterében, azonban sok esetben egészségügyi, genetikai, hormonális oka lehet a folyamatos súlygyarapodásnak. Ez további betegségek, többek között a magas vérnyomás vagy a 2-es típusú cukorbetegség, obstruktív alvási apnoe, mozgásszervi, kardiovaszkuláris betegségek kialakulását is elősegíti, ami az életkilátásokat tovább rontja – fogalmazott dr. Papp Zsuzsanna belgyógyász, diabetológus főorvos.

Legyen cél, motiváció

A Nyírségi Diabétesz Centrum vezetője hangsúlyozta: az elhízás visszatérő betegséggé válhat, ami élethosszig tartó kezelést igényel, hiszen az abbahagyott diéta, rendszeres testmozgás után visszatérnek a keservesen leadott kilók. Ugyanez a jojóeffektus figyelhető meg akkor is, ha valaki egyetlen hónap alatt valamilyen divatos diétával, éhezéssel akar 10 kilótól megszabadulni, mert ami lement, hihetetlenül gyorsan vissza is jön.

– A testtömegindexet – amely megmutatja a magasságunk és a súlyunk arányát – nézve azt mondjuk, hogy 18,5 és 24,9 között normális a testsúly, 25 felett beszélünk a túlsúlyról, míg 30-as érték felett már extrém túlsúlyról, súlyos elhízásról – sorolta a kategóriákat dr. Papp Zsuzsanna, aki az egészséges súlyvesztéssel kapcsolatban azt mondta, az ideális heti fél kilót leadni.

Ebben segíthet a nőknél a napi 1200, férfiaknál 1500 kalóriás étrend, amiben legyen szénhidrát, fehérje, rost és zsír is, de megfelelő arányban, zsírból telítetlen, fehérjéből főleg növényi. A tányéra tegyünk jelentősen több zöldséget és gyümölcsöt, de negyedeljük a köretadagot. S mindehhez kétnaponta mozogjunk, a gyors séta, kocogás, futás időtartama érje el a 30 percet.

A főorvos arra is felhívta a figyelmet, hogy minden jelentősebb életmódváltás előtt kérjük ki a házi- vagy szakorvos véleményét, hiszen egészségügyi ok is állhat a túlsúly hátterében, az pedig „öngyógyítással” nem kezelhető. Az eredményes diétához szükség lehet lelki támogatásra, folyamatos motivációra, mert könnyű elcsábulni és felrúgni az elhatározást. Extrém túlsúly esetén mindenképp szükséges az orvosi felügyelet a fogyókúrához, súlyvesztéshez.

Visszafordítható a betegség

Dr. Papp Zsuzsanna arra is figyelmeztetett, hogy a gyermekkori elhízás akár a túlsúlyos felnőttkor előszobája is lehet, a tanult viselkedésformák a későbbiekben is meghatározóak maradhatnak. Kitért arra is, hogy a megtartott diéta, leadott kilók hatására a 2-es típusú cukorbetegség, szénhidrátanyagcsere-zavar jól karbantartható, akár vissza is fordítható, ahogy jelentősen csökken a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata is.

– Akinek nincs kedve futni vagy gyalogolni, választhatja a kerti munkát is, hiszen egy félórás favágás alatt is eléget a szervezet 220 kalóriát – jegyezte meg a belgyógyász főorvos, rámutatva, hogy a mozgásnak ezer formája lehet.

Az étrend és a sport egyformán fontos a fogyáshoz

Ahhoz, hogy valaki fogyjon, mindenképpen valamilyen kardio-mozgásforma szükséges, és nagyon oda kell figyelni a táplálkozásra, mert 70 százalék múlik rajta

– foglalta össze a legfontosabbakat Miló Viktória profi ökölvívó-világbajnok, személyi edző.

– Hiába sportolunk tehát, ha túlesszük magunkat, de sport nélkül sincs eredményes fogyás. Nem javaslok szélsőséges diétát, azt szoktam mondani, hogy ehetünk mindent, de mértékkel és a megfelelő időben. A szénhidrátokat (liszt, cukor), tejtermékeket igyekezzünk minimálisra csökkenteni, és inkább a nap első felében fogyasszuk ezeket, utána már csak hús és zöldség javallott, illetve valamilyen alacsony glikémiás indexű (kevésbé édes) gyümölcs.

– Lassan jön a jó idő, kezdhetünk többet mozogni a szabadban. Tehetünk hosszú sétákat, kirándulhatunk, és ha bírjuk, heti rendszerességgel kocogjunk egy kicsit. Kezdetben minimum fél órát, később akár egy órát is. Magunknak testhezálló mozgásformát válasszunk, rengeteg edzéstípust találunk a világhálón. Kezdetben beiktathatunk heti két mozgásos alkalmat, ami heti négyre is növelhető, és ebből legalább kétszer kocogjunk, fussunk – javasolta a nyíregyházi születésű személyi edző.