Vajon ez lesz az utolsó óraátállításunk?

Mínusz egy óra a hétvégén a fényért cserébe: a kancelláriaminiszter, Gulyás Gergely reagálását hallgatva úgy tűnik, a magyar kormány is azon az állásponton van, hogy a nyári időszámítás maradjon érvényben az elkövetkezőkben. Ám az egységes uniós szabályozás érdekében egyelőre nem lehet végleges döntésről beszélni. Ami biztos: vasárnap hajnali kettőkor már három órát kell hogy mutassanak az óráink, vagyis valamivel kevesebbet alszunk. Egyesek messzebbre merészkednének...

Ismét kevesebbet alszunk egy órával! Egyesek nagyon nehezen viselik, mások fütyülnek az egészre. Egy szó, mint száz: vasárnap újból beköszönt a nyári időszámítás (UTC+2), hajnali kettőkor három órára ugrunk, egy órát „visszalopva” az asztronómiai időnek, kilépve az egyébként természetes téli időszámításból.

Nem jó ez a csiki-csuki

Az európai uniós tagállamoknak még az idén el kell dönteniük, mostantól melyik időszámításban folytatnák életüket. Először a finnek vetették fel 2017-ben szakértői véleményekre hivatkozva, hogy nem jó ez a csiki-csuki. Beadványuknak az Európai Bizottság adott zöld utat, majd 2019-ben az Európai Parlament is megvitatta a kérdést, mivel a tagállamok körében végzett reprezentatív kutatás félreérthetetlenül rámutatott: az emberek 83 százaléka nem kedveli az ide-oda ugrálást az időben. Meghagyják ugyan a választás lehetőségét a tagállamoknak, de ideális lenne az egységes álláspont, azzal együtt, hogy az EP is a nyári időszámítást preferálja.

A döntés nyilván nem egyszerű, még Magyarország se foglalt állást a kérdésben, és ha október utolsó vasárnapjáig nem történik semmi, nekünk sem a mostani lesz az utolsó átállásunk. Egyébként az emberiségnek ez a „hóbortja” valójában nem tekint vissza túlságosan távoli múltra, Magyarországon 1980 óta tartjuk magunkat megszakítás nélkül a módszerhez villamosenergia-megtakarítási indokkal. Az ötlet persze ettől valamivel korábbi. Ha beleolvasunk a világhálón a Wikipédia „Nyári időszámítás” című témaszedetébe, részletes képet kaphatunk az óraátállítások történetéről. Annyit mi is kiemelnénk, hogy a gondolat elsőként Benjamin Franklin fejéből pattant ki 1784-ben, amikor még párizsi nagykövet volt. Ismerve a bagoly típusú franciák alvási szokásait, a Journal de Paris-nak elküldött egy szatirikus írást, melyben „különleges” felfedezést tett. A nap azonnal fényt bocsát ki, amint felkel, állapította meg, majd azt javasolta a derék galloknak, hogy a szakadatlan gyertyaégetés helyett akár a nap szabályai szerint is élhetnének. Később honfitársa, William Willett 1908-ban már egészen mást gondolt, végül a franciákkal egyetemben a britek is beadták a derekukat, miután 1916-tól Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia előreállította az óráit. A lépés háborús célokat szolgált, a németek energiát akartak megtakarítani, de ma már – mint láttuk – egészen mást gondolnak.

Épp a tudósvilág támadja

A 20. századi zűrzavart a mezőgazdaság nyomására felszámolták, mert a haszonállatok rosszul viselték a megváltozott helyzetet. A világháború az energiaválság miatt ugyan államonként más-más évben visszarendeződést hozott – az ’50-es években néhány évre Magyarországon is –, mára viszont az energiamegtakarításra vonatkozó adatok már nem indokolják a nyári időszámítás alkalmazását. A rossz tapasztalatok miatt először Oroszország szakított a módszerrel, majd Egyiptom, és példájukat mások is követték.

A tudományosságra hivatkozva – kirívó mutatók híján – ma már aligha lehet az óra előreállítása mellett kampányolni. A szakemberek többsége, például az alvásszakértők (itthon a Magyar Alvás Szövetség) is jobbára a téli időszámítás mellett voksolnak, tekintettel az átállás utáni balesetek nagy számára és az emberi szervezetre gyakorolt negatív hatásokra. Egyre többször hallunk például a cirkadián ritmust szabályozó sejtszintű mechanizmusról, amelyre a svéd Karolinska Intézet három kutatója, Jeffrey C. Hall, ­Michael Rosbach és Michael W. Young figyelt fel 2017-ben, munkájukat orvosi-élettani Nobel-díjjal jutalmazták. Ecetmuslicában detektáltak egy gént, amely nappal lebomló, este termelődő fehérjék működését szabályozza. Bebizonyosodott, hogy a sejtekben és az agyban is működik belső biológiai óra, s ha a kettejük egyensúlya felborul, a változás kihat a melatonin, az adrenalin vagy a növekedési hormon termelődésére, irritálja a tobozmirigyet, ami hosszú távon komolyabb egészségkárosodáshoz, például szív- és érrendszeri betegségekhez is vezethet.

Nem is egy, de két órával?

Az óraátállítás ennek ellenére ma is élénk vitára ad okot, propagálói leginkább az életmódunk megváltozására hivatkoznak: nem kell fedett munkahelyeken világítani (nem ezt tesszük napközben is?), kevesebb a bűnesetek száma (?), többet lehetünk a szabadban, kertben (ennyien áhítoznának ásó, kapa után?). Vannak, akik a még fennálló helyzetre is rálicitálnának. Ötletük az UTC+3-as, folya­matos nyári időszámítás, amikor 22 óra körül sötétedne. Persze, nem tagadhatják, hogy így télen 9 óra körül kelne fel a nap.

MJ