A nagy hőség extrém terhelés a testnek

Az elmúlt hét forró napjai igencsak próbára tették az egészséges embereket is, akkor mit szóljanak azok, akik különböző betegségekben szenvednek? Kánikulában fokozottan veszélyeztetett csoportot alkotnak a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedő emberek, nekik jóval óvatosabbnak kell lenniük, nagyobb figyelmet kell szentelniük magukra. Hogy mi mindenre is kell ügyelniük ezeknek a betegeknek, arról dr. Zilahi Zsolt kardiológus főorvossal beszélgettünk. Mint a szakember elmondta, a szív- és érrendszeri betege.

A napok óta tartó fullasztó kánikula feszegeti a hőtűrő képességünk határait, s ugyan a hétvégére némi lehűlést ígértek a meteorológusok, a hét elején újra 30–31 fok közötti hőmérsékletre kell számítani, s ez az egészséges szervezetet is megviseli, de a legveszélyeztetettebbek közé tartoznak a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők. A részletekről dr. Zilahi Zsolt kardiológus főorvossal beszélgettünk.

Fokozott terhelés

– Van egy évszakos ingadozása, és érdekes módon alacsonyabb lesz a vérnyomás a nyári hónapokban, amit követni kell a vérnyomáscsökkentő gyógyszerrel is, s csökkenteni kell az adagot – kezdte az egyik legfontosabbal dr. Zilahi Zsolt kardiológus főorvos, s sorolta, hogy az erek kitágulása miatt szédüléssel, fejfájással, gyengeséggel kell számolni.

– A fokozott folyadékveszteség miatt csökken a vérvolumen (ennek egy részét a víz adja, amit elpárologtatunk, kiizzadunk) a szervezetben, s ha ugyanúgy szedjük a gyógyszert, mint korábban, az a szív összehúzódását jelentő szisztolés értékénél akár 6-8 Hgmm-es csökkenést is jelenthet a téli időszakhoz képest, a második, diasztolés érték, ez a szívverések közti szünetben mérhető nyomást fejezi ki, pedig 2-4 Hgmm-rel lehet kevesebb – mutatta be a különbséget számokkal a főorvos, aki megjegyezte: egyfajta alkalmazkodásra kényszeríti a szélsőséges időjárás a szervezetet, aminek következményeként jelentkezhet hormonális túlfokozódás is, ez kardiálisan is fokozott terhelést jelenthet. Sőt, akinek már van olyan szív- és érrendszeri betegsége, amiről korábban nem tudtak, mert nem okozott tüneteket, panaszokat, most a hőség időszakában kiderülhet.

Szívelégtelenség, -infarktus

– A szív- és érrendszeri betegek rosszabbul viselik a tartós kánikulát, fáradékonyabbak, gyakrabban fordul elő ritmus­zavar, erősödhet az ödémakészség és a fulladásérzés – említett újabb tüneteket dr. Zilahi Zsolt, aki megjegyezte: időjárási frontok esetén a szív­elégtelenség rosszabbodása és a szívinfarktus előfordulása is gyakoribb.

A ritmuszavarok fokozódása abból adódhat, hogy nátrium-, kálium- és magnéziumveszteség lép fel, s ha ezt nem megfelelő folyadékkal – cukros üdítőkkel, alkohollal – pótoljuk, akkor a kálium és magnézium hiánya kiprovokálja a szív­izomsejtek membránjában a ritmuszavart – magyarázta a kardiológus főorvos, és elmondta: a kálium hiányára utalhat szívbetegeknél a vádliban jelentkező görcs. Aki vízhajtót szed, és húzza a lábát a görcs, az valószínűleg kevés káliumot vett be hozzá. A víz és ionveszteség pótlása nagyon fontos – hangsúlyozta a szakember, és felhívta arra is a figyelmet, hogy aki vízhajtót szed, az a fokozott izzadás miatt a folyadékbevitelre is nagyon figyeljen oda.

Fontos nyomon követni a betegnek, hogy mennyit izzadt, mennyi fizikai munkát végzett, mennyi folyadékot fogyasztott, ez utóbbiban segíthet a súlymérés, ugyanis az jól mutatja az elvesztett víz mennyiségét.

Optimális folyadékegyensúlyra van szükség, de nem szabad túlzásba se esni, mert az is terhelést jelent a szívnek. Ha nehézlégzést, fokozott fáradtságot, szédülékenységet éreznek, a vérnyomásadataik jelentős eltérést, extrém értéket mutatnak, azonnal forduljanak a kezelőorvosukhoz, és a gyógyszermennyiségen se változtassanak önként.

Folyadékhiány az időseknél

– Háziorvosként azt látom a praxisomban, hogy a hőség ideje alatt több lett a ritmuszavar, és az alacsony vérnyomás a jellemző – említette a tapasztalatokról dr. Zilahi Zsolt, és külön kitért az idősekre, mert főként a 70 év felettieknél látják azt, hogy felborult a folyadékegyensúlyuk: akár egyliteres folyadékhiányuk is lehet, s ez nagyon komoly problémát okozhat.

– A családtagok figyelmeztessék a sérülékeny korosztályba tartozó rokonukat a vízivásra, 85 év felett, amikor már a tudat is megváltozik, lelassulnak, feledékenyebbé válnak az emberek, figyelni kell rájuk.

Azt pedig általánosságban és mindenkire vonatkozóan fogalmazta meg az háziorvos és kardiológus, hogy 11 és 15, de inkább 10 és 16 óra között senki ne tartózkodjon hosszabb ideig a tűző napon, a sportot is halasszák el kora reggelre vagy késő estére.

– Rekkenő hőségben nem kell 8 kilométert futni, mert az nem edzi, hanem károsítja a szervezetet, olyan fokozott terhelést jelent, ami már nem normális. Ha mégis kint kell lenni a napon – mert olyan a munkakör – mindenképp tartsák be az óránként kötelező pihenőidőt, ezt a 10-15 percet töltsék árnyékos helyen, és fontos, hogy megkapják a hűtött védőitalt. Erről a munkáltatónak kell gondoskodni, emberéletek múlhatnak rajta, napszúrás, hőguta, agyödéma alakulhat ki – jegyezte meg dr. Zilahi Zsolt.

BM