Egy kert, ahol mindig szól a rádió

Hetvennégy éves, de ha kell, megmetszi a szőlőlugast, megöntözi a veteményest vagy gondozza a gyümölcsfákat. Az Ófehértón élő Geszten Péter túl van két komolyabb betegségen, de ennyi idősen is ugyanolyan lelkesedéssel veti bele magát a kerti munkába, mint tette azt negyven-ötven évvel ezelőtt.

A virágok és a kaktusz

A kertészkedésben rengeteget segít neki a felesége, a hatvanhat éves Katalin, aki főként a virágokért, köztük a gyönyörű szép leanderekért és a muskátlikért felel, de a különböző kaktuszfélék is az ő felségterülete alá tartoznak.

– Utóbbiakat nem igazán szereti az uram, ha megszúrja egy tüske, nagyon tudja szidni őket – mondta csütörtöki látogatásunk alkalmával Gesztenné Katalin, aki többször megemlítette, mennyire sajnálja, hogy nem mentünk néhány nappal korábban.

– A virágok zöme már elvirágzott, a mostaninál szebb szokott lenni az udvar – mentegetőzött a ház asszonya, bár oka nem igazán volt erre, hisz sokan megirigyelhetnék az Ady Endre utcán található ófehértói portát, melynek kapujára nyugodtan kiakaszthatták volna a közismert feliratot: „tiszta udvar, rendes ház”.

– Én inkább csak gyomlálgatok és megmetszem a virágokat, ha úgy van. Már nem nagyon bírok semmi nehezet emelni, ezért locsolni például Péter szokott – mondta Katalin, majd a férje kérésére az udvar végében található veteményeskerthez sétáltunk, ahol megterem a karalábé, a cékla, a petrezselyem, a paradicsom és a paprika is.

– A mostani élelmiszerárak mellett duplán jó, hogy saját magunknak meg tudjuk termeszteni a zöldséget, bár a paradicsomot valami fránya gombafertőzés megtámadta az idén – mutatta Geszten Péter, majd a diófa árnyékában hozzátette: gyümölcsfáik is vannak, két szilva-, illetve egy-egy cseresznye- és őszibarackfa, utóbbi szerencsére nem fagyott el.

Aláfestő muzsika

Miután visszasétáltunk a ház melletti filagóriához, s helyet foglaltunk egy kerti asztal mellett, Geszten Péter megjegyezte: reggel, miután kijön ide, azonnal bekapcsolja a Dankó rádiót, ami szinte egész nap megy, miközben kertészkedik.

– Itt, mögöttünk, a kas mellett van egy tyúkól. Pár hónaposan szoktuk megvenni a tyúkokat, majd 1-2 év után levágjuk őket, a köztes időben pedig tojást adnak nekünk. Ezzel is pénzt tudunk spórolni, nem beszélve a finom tyúkhúslevesről. Ezzel arra akarok utalni, hogy a feleségem nemcsak a kertben, hanem a konyhában is otthonosan mozog – dicsérte élete párját Geszten Péter, akitől a beszélgetésünk során megtudtuk: van egy 43 éves gyermekük, aki Nyíregyházán, a Bánkiban végzett, majd történelem–német szakra járt a Tanárképző Főiskolára, most pedig Németországban él.

– Nagyon szeretnénk már egy unokát, de úgy néz ki, erre még várnunk kell – árulta el hazaindulásunk előtt házigazdánk.

Távozásunkkor ígéretet tettünk arra, hogy jövőre, még a muskátlik és a leanderek virágzása előtt felkeressük a Geszten házaspárt, hogy teljes pompájában láthassuk ófehértói kertjüket.

TG