Párizsi irodát irányít a tősgyökeres nyíregyházi lány

Már önmagában is szerencsés, ha az ember olyan szakmát választ, amit szeret, hát még amikor elmondja, hogy mivel foglalkozik és másokat is egy jó élmény, valamilyen belülről jövő kellemes érzés jár át. Ha azt halljuk, hogy valaki a turizmusban dolgozik, rögvest utazásokra, csodás helyek felfedezésére gondolunk. Tudjuk, hogy az ilyen ember folyton úton van, nincs két egyforma nyara és rengeteg új ismeretséget köt. Varecza Viktória már egy jó ideje a nemzetközi turisztikában serénykedik. A tősgyökeres nyíregyházi lány 12 éve él Párizsban, 2017-től az írországi turisztikai ügynökség marketingszervezetének dolgozik a francia fővárosban.

– Szakmai marketinggel foglalkozom, az a feladatom, hogy minél több francia vendéget utaztassak Írországba és az Ír-szigetekre – sűrítette egy mondatba a szerteágazó tevékenységét, majd rögtön hozzá is tette, a pandémia sosem tapasztalt akadályokat gördített az egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasági ágazat elé az egész világon.

– Tíz munkatárssal dolgozom a francia piacon, van, aki a közösségi médiával foglalkozik, van, aki a turisztikai magazinokkal és szakújságírókkal tartja a kapcsolatot. Közgazdászként a szakmai irányítója vagyok a párizsi irodának, tartom a kapcsolatot az országban működő összes touroperátorral, azokkal, akik írországi utakat ajánlanak ki. Rendezvényeket, konferenciákat szervezek, a légi- és a hajótársaságok pedig külön lábai a munkámnak. Egyszóval az elmúlt években szorgalmasan mindenbe belekóstoltam, ami a szakma savát-borsát jelenti – jegyezte meg Viktória. Elmondta, a járvány idején kevesebbet utazott, otthonról dolgozott a csapata, így az idén Nyíregyházán tölti a nyarat.

Sok múlik a kommunikáción

Arra kértük, vezessen be minket röviden az írek turisztikai sikertörténetébe.

– Írország GDP-je 1997 óta meghaladja az uniós átlagot. A kelta tigris meghatározó gazdasági szereplő Európában, köszönhetően annak is, hogy az amerikai nagy multicégek tevékenységeik központját Írországba helyezték. Hogy ez utóbbi mennyire torzítja az ország valós gazdasági teljesítményét, közgazdászberkekben is vitatott kérdés, egy biztos: a növekedéshez a lendületes turizmus sokat tett hozzá. Az országot évente többen látogatják meg, mint amennyi a helyi lakossága, mintegy 200 ezer ember dolgozik az idegenforgalomban, amelynek éves jövedelme csaknem 5 milliárd euró. Az írek turisztikai szakemberei ott vannak a világ minden táján, így bukkantam rájuk én is Párizsban. Egy olyan országról beszélünk, ahol 275 nap esik az eső, ez első hallásra riasztó, nem? Ám ha úgy hirdetjük, hogy Európa zöld szigete, épp ettől oly csodás, máris más képet festünk róla, és el lehet adni. Persze a marketing soha nem hazudhat, célravezető őszintén beszélni egy-egy ország adottságairól. Hiszen köztudott, hogy a szigetvilágra nem napozni jönnek a látogatók, hanem tesznek egy nagy sétát a parton, beülnek egy étterembe és hallgatják az óceán morajlását. Összesen 10 millió turista járt az Ír-szigeteken 2019-ben a járvány előtt, 90 százalékos elégedettségi rátával, s ha hozzátesszük, hogy az ország tele van fenséges történelemmel, élénk kultúrával, nagyvárosi zsongással, rengeteg hasonlóságot fedezhetünk fel hazánk és Írország turisztikai kínálatai között – hangzott az összevetés Viktóriától, nem véletlenül, ugyanis amíg itthon „unatkozott”, megszerezte sokadik diplomáját. A Nyíregyházi Egyetemen bor-és gasztroturizmus menedzser képzésre járt, s írásos dolgozataiban többek között arról értekezett, milyen kommunikációra lesz szüksége a járvány után az idegenforgalmi termékkínálatnak, figyelembe véve a szektor sebezhetőségét. Emellett írt azokról a jó példákról is, melyeket egyik- másik ország saját marketingcéljaira adaptálhat. Elmondta, az elkövetkező időszakban mind a turisztikai termékfejlesztésben, mind a marketingben a kulcsszó az innováció lesz, új ötletekre, megújulásra van szükség.

Az emlékezetest keresik

– A mi szakmánkban bele kell látni az emberek gondolataiba, vágyaiba, és meg kell találni, mit várnak el egy utazástól. Mondok egy példát: Párizs a világ egyik leglátogatottabb városa, ugyanakkor az elmúlt években több kritikát kapott amiatt, hogy nem épít modern turizmust. A turisták rengeteg pénzt hagynak a francia fővárosban, múzeumokat, éttermeket keresnek fel, de új impulzusokra, élményekre éhesek. Összegyűjtötték a helyi fiatalok ötleteit. A kérdés az volt, mivel lehetne új célcsoportokat, korosztályokat Párizsba invitálni. A helyi gazdaságfejlesztésben az úgynevezett startupprogramnak kiemelt szerepe lett, a nagy cégek, légitársaságok is kifejezetten keresik az újításokat, és sok esetben támogatást is nyújtanak a megvalósításhoz. Párizs fantasztikus színházakkal büszkélkedhet, ahol különleges produkciókat állítanak színpadra, de a turista egyet sem néz meg, mert nem ért mindenki franciául.

A Theatres in Paris egy olyan „startupötlet”, amellyel ha a külföldi vendég meg szeretne nézni egy színházi darabot, csak feltesz egy szemüveget és kényelmesen olvashatja a feliratot, mint amikor filmet néz. Így jött létre egy új turisztikai termék, aminek a technikai hátterét egy techcég fejlesztette ki, amely szintén jól járt az ötlettel. Igazi újdonságnak számít termékhez kapcsolni az élményt, például a híres szőlészetek a borkóstolás mellett dűlőtúrákra hívják vendégeiket, ugyanígy szívesen bepillantanak a kézművesműhelyekbe is a turisták a világ minden táján. A járvány után azt látjuk, sokan félreeső, csendes, vidéki terepre mentek nyaralni, ami új lehetőség a falusi vendéglátásban – hangzott ismét egy szakmai megjegyzés.

S miközben lelkesen mesélt Varecza Viktória jövőbeli terveiről, merthogy Párizs után valószínűleg Brüsszel lesz a következő megálló a 30-as évei elején járó hölgy életében, már csak egy kérdésünk maradt, haza szeretne-e jönni egyszer. A válasz igen volt, már csak azért is, mert bár külföldön rengeteg szakmai tapasztalatra tesz szert, aki kint él, de a szíve valahogy mégis hazahúzza. Viki azt mondta: neki ez egy nagy vakáció, amiről egyszer hazatér...