A figarók doyenje leteszi az ollót

Éles szem, biztos kéz, kedves mosoly. Mindez jellemzi Fogarasi Gábort, aki a napokban ünnepelte 75. születésnapját, de még dolgozik. Méghozzá férfifodrászként hat évtizede ugyanazon a munkahelyen.

Beleszületett

– Amióta beléptem a Zrínyi utcai fodrászüzlet ajtaján 1961 szeptemberében, jóformán alig léptem ki belőle – mondja az örökké víg kedélyű Fogarasi Gábor. – A Munkaügyi Minisztérium 110. Számú Iparitanuló Intézet fodrászosztályába jártam, 1963-ban végeztem férfifodrászként. Tizenhét évesen már segéd úrnak hívtak.

Fogarasi Gábor tulajdonképpen beleszületett a szakmába.

– Jó tanuló voltam, sokan nem értették, miért nem mentem gimnáziumba. Már miért akartam volna, amikor gyerekkoromtól fodrász akartam lenni? Biztos azért, mert édesapám is ezt a szakmát művelte. Igaz, ő férfi- és női fodrász volt, én pedig férfifodrászként végeztem. Akkor még volt különbség. A női fodrászatot tanulóknak komoly vegyészeti ismeretekkel kellett rendelkezniük. Akkor a hajfestékek színeit még helyben keverték, nem volt olyan nagy választék az üzletekben, mint most. Szóval amikor végeztem, éppen volt üresedés, én pedig maradtam. Végig ott, az ablak mellett.

Álló munkát végezni nem lehet egyszerű dolog.

– Amikor az első napon végeztem, még nem éreztem semmit, de amikor hazaértem, a görcs úgy összerántotta mindkét lábamat, hogy majdnem sírtam. Aztán idővel ezt is meg lehet szokni. Különösen fiatalkorban, akkor még hamar regenerálódik a szervezet. Most már jobban érzem a fáradtságot, de amíg bírom, addig csinálom.

Ügyes kéz, szépérzék

Adódik a kérdés, mitől válik valaki jó fodrásszá. Szerencsére Fogarasi Gábor tudja a választ.

– Ügyes kéz, szépérzék, kreativitás. Ha ez megvan, és a kitartás sem hiányzik, akkor a vendég is elégedett lesz. Ami még nagyon fontos, folyamatosan naprakésznek kell lenni. Észre sem vesszük, és a divat már meg is változott. A szövetkezetben folyamatosan rendeztek nekünk tanfolyamokat, továbbképzéseket.

– A vendégek gyakran konkrét elképzelésekkel jönnek, és ha az adott hajtípus alkalmas rá, akkor nekünk teljesíteni kell a kívánságokat, hiszen az elégedett vendég visszajár, és a mi szakmánkban ez a legnagyobb elismerés. A szakmai visszajelzések is fontosak persze, ezért korábban gyakran indultam versenyeken, amelyeken szép helyezéseket is elértem. A legfontosabb azonban a stabil vendégkör.

– Tudja, miért szeretik a mi üzletünket sokan? Mert itt nem lehet előre bejelentkezni. Ha valaki benéz, és látja, hárman várakoznak, két székben pedig dolgoznak, akkor marad, mert a második körben már ő is sorra kerül. Nálunk a törzsvendég is kivárja a sorát.

Naprakészen

Az asztalon ott hever a Kelet-Magyarország is.

– Nincs olyan nap, hogy el ne olvassam. Annak idején azt mondta a mesterem, fiam, ha van egy kis időd, ülj le, és olvasd el az aznapi újságot. Legyél felkészült, mert ha a vendég beszélgetni akar, neked tudnod kell válaszolni. A másik legfontosabb szabály az, nekünk kell észrevenni, akar-e a vendég beszélgetni, és miről. Soha nem minősítünk, nem vitatkozunk.

– Sokszor hajvágás közben a vendégek a legbelsőbb titkaikat, gondolataikat is megosztják velünk. Ehhez kapcsolódik a talán legfontosabb szabály: ezzel soha nem szabad visszaélni. Amit nekem elmond, az köztünk is marad. Olyan nem fordulhat elő, hogy a vendéget távozása után kibeszéljük, ez tilos! Nem csupán azért, mert etikátlan, hanem mert egy ilyen helyről biztos elmaradnának a vendégek.

Fogarasi Gábornak hamarosan közeledik az utolsó műszakja.

– December 30-án dolgozom utoljára. Elég volt, hamar elfáradok. Hiányozni fognak egy kicsit a vendégek, de most már pihenni szeretnék. Lehet, otthon egy-két vendéget még bevállalok. Például a kétéves dédunokámat, ő a legfiatalabb kuncsaftom!