Egyre kevesebb zöldséget, gyümölcsöt eszünk

Hazánkban 2009–2019 között a férfiak és a nők esetében egyaránt csökkent a zöldség- és gyümölcsfogyasztás gyakorisága, s ugyanez a csökkenő tendencia volt megfigyelhető akkor is, amikor a különböző korcsoportokat vizsgálták – így lehetne röviden összefoglalni annak a kutatásnak az eredményét, amit nemrégiben a Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz elnevezésű, nemzetközi interdiszciplináris konferencián hallhattak az érdeklődők. 

A Magyar Tudomány Ünnepe programsorozathoz kapcsolódó online eseményt a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Egészségszociológiai Tudományos Koordinációs Központja, az MTA DAB Területi Bizottság Szabolcs megyei szakbizottságának életmód és egészségkutatások interdiszciplináris munkabizottsága, valamint a megyei önkormányzat szervezte, s a számtalan érdekes előadás egyike Pataki Jenifer nevéhez fűződik: a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának gyakorlati oktatója azt vizsgálta, hogy 2009–2019 között hogyan változtak a hazai lakosság zöldség- és gyümölcsfogyasztási szokásai. 

Az egészségmegőrzés alapja 

A primer adatgyűjtést a Központi Statisztikai Hivatal végezte el egy nemzetközi szervezet felügyelete mellett. Az egyetem Nép­egészségügyi Karának munkatársai a másodlagos adatfeldolgozást végezték, s három vizsgálati év – 2009, 2014 és 2019 – adatbázisainak azonos kérdéseit hasonlították össze. A minta reprezentatívnak tekinthető, összesen 16480 embernek tették fel a kérdést: minden nap fogyasztanak-e zöldséget, gyümölcsöt. 

– A kutatás témája, illetve az eredmények ismerete azért nagyon fontos, mert a napi rendszerességű zöldség- és gyümölcsfogyasztás az egészségmegőrzés egyik alappillére: hozzájárul számos, táplálkozással összefüggő betegség megelőzéséhez, s a későbbi szövődmények gyakoriságának csökkentéséhez – mondta lapunknak Pataki Jenifer, akihez azért áll közel ez a terület, mert dietetikusként pontosan tudja, milyen problémákat okozhat, ha az étrendünkből hiányoznak a megfelelő tápanyagok. 

Népegészségügyi feladat 

– A zöldségeknek és gyümölcsöknek viszonylag alacsony az energia-, zsír-, és szénhidráttartalmuk, viszont tele vannak vitaminokkal, ásványi anyagokkal és antioxidánsokkal, így fontos szerepet játszanak számos betegség kockázatának csökkentésében. 

Élelmi rostjaik elősegítik a megfelelő bélműködést, és jótékonyan befolyásolják szervezetünk zsír- és szénhidrát anyagcseréjét. 

Mindezek miatt különösen fontos a fogyasztásuk, jelentőségük pedig a magyar lakosság kedvezőtlen egészségi állapotát ismerve még inkább felértékelődik – mesélte a fiatal szakember. 

A vizsgált lakosság esetében a testtömegindex a már említett időszakban emelkedett, amelyhez a táplálkozási szokások változása mellett hozzájárulhatott a mozgásszegény életmód is. Azonban meg kell említeni, hogy a testtömegindex számításának alapjául szolgáló testtömeg, illetve testmagasság önbevalláson alapult, nem pedig objektív mérésen. Míg a kutatás első évében, 2009-ben a válaszadók 54 százaléka, tíz esztendővel később, 2019-ben már 60 százaléka volt túlsúlyos. 

Ennek tükrében pedig talán nem meglepő, hogy az eredmények szerint 2009–2019 között a férfiak és a nők esetében egyaránt csökkent a zöldség- és gyümölcsfogyasztás gyakorisága, s a különböző korcsoportokat vizsgálva is mindegyiknél csökkenő tendencia volt megfigyelhető. Mindezeket figyelembe véve egyértelmű, hogy nagyon fontos népegészségügyi feladat az egészséges táplálkozás, ezen belül is a megfelelő zöldség- és gyümölcsfogyasztás népszerűsítése – mondta Pataki Jenifer, aki szerint ez prevenciós programok szervezésével érhető el. 

Van segítség 

– A szülők szerepe elvitathatatlan, hiszen egészen gyermekkortól az egészséges táplálkozásra kellene szoktatniuk a kicsiket. Emellett az óvodai és iskolai kereteken belül tartott előadásokra is szükség van, mint ahogy olyan tematikus egészségnapokra is, ahol felhívják az érintettek figyelmét arra: az egészségük megőrzése az étkezésen, az életmódon is múlik. Ebben segítséget nyújthat az a hazai táplálkozási ajánlás, amely OKOSTÁNYÉR néven érhető el és amit a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége készített el. Az ajánlás kitér a zöldség- és gyümölcsfogyasztás javasolt napi bevitelére, és gyakorlati tanácsokat is tartalmaz.  

A kutatás megállapításai 

A megkérdezettek 69 százaléka fogyasztott minden nap gyümölcsöt 2009-ben, egy évtized elteltével viszont már csak 57 százalék válaszolta ugyanezt, a zöldségeket tekintve pedig még rosszabb a helyzet: ott 52 százalék volt az első adat, az utolsó pedig 45. 

Míg 2009-ben a válaszadók 31 százaléka naponta többször is evett gyümölcsöt, két évvel ezelőtt már csak a megkérdezettek negyedére volt igaz ez az állítás. 

Ezen a téren a 65 év fölöttiek eredményei voltak a legjobbak: 82 százalékuk evett napi rendszerességgel gyümölcsöt 2009-ben, ez az arány 2019-re 74 százalékra csökkent, míg a 15–17 évesek körében ez a két adat csupán 63, illetve 42 százalék. 
A zöldségfogyasztásban is az idő- sebbek járnak az élen, s itt is a fiatal korosztály a sereghajtó.