Áttörés a szennyezés feltérképezésében

A tiszai PET-kupa önkéntesei már nemcsak a megyében és az országban, hanem nemzetközi körökben is ismertek, hiszen fáradhatatlanul dolgoznak az ártéri hulladék összegyűjtésén, szelektálásán és feldolgozásán, emellett pedig a folyami műanyagszennyezés kutatására is kiemelt figyelmet fordítanak. Ez utóbbi azért is fontos, mert ha ismerjük a szennyezés viselkedését, a folyótisztító akcióknak is nagyobb az esélyük a sikerre. A közelmúltban Berberovics Krisztián, a PET-kupa folyómentője – az árhullám tetőzését kihasználva – két helyszínen engedett el GPS-jeladóval ellátott palackokat. És hogy mire jó mindez? Erre Gyalai-Korpos Miklós, a PET-kupa tudományos szakértője adta meg a választ. 

Jól működik a védmű 

– Megtudhatjuk, mekkora sebességgel haladnak a palackok az áradó folyókon, mekkora távolságot tesznek meg adott idő alatt, hol, miért és mennyi ideig akadnak el – sorolta a szakember. 
A válaszok azonban korántsem egyértelműek. A közhiedelem szerint palackokat nem érdemes jelölni, mert azok „úgyis leúsznak a tengerig”, ám a PET-kupa önkéntesei az elmúlt tíz évben gyűjtött palackposták alapján tudják, hogy ez nem így van. A tudományos közösség, a közvélemény és a szakértők meggyőzéséhez azonban nem elég egy magyar ártérben talált évtizedes ukrán palackpostára hivatkozni, ehhez alapos kutatásokra van szükség. A Hulladékmentes Tisza projekt keretében két éve változatos technológiák alkalmazásával jelölik a palackokat. A legutóbbi elengedés alkalmával két jeladót bocsátottak ki, az elsőt Tivadarnál dobták az áradó Tisza fő sodorvonalába, míg a másikat Alsóbereckinél a Bodrogba – tájékoztatta lapunkat Dóra Szilvia, a PET-kupa kommunikációs vezetője. 
– Amióta a palackok úton vannak, nem telik el nap, hogy ne követném, merre járnak. Nagyon érdekes, árulkodó a viselkedésük, és reméljük, hosszú távon igazolják a folyami hulladékokról felállított hipotézisünket – mondta Hankó Gergely, a PET-kupa projektvezetője, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezetője, aki egyben a palackjelölés ötletgazdája is. 
– A bodrogi palack nem jutott messzire, napokat töltött Sárospatak alatt, egy, a PET-kalózok által jól ismert műanyaglerakatnál. Ezután tovább­úszott, majd egy másik ártéri területen akadt el. Ez fontos adat, hiszen a tavaly januári kísérlet során két másik jelölt palack is ugyanezen a folyószakaszon akadt meg. A Tiszta Tisza Térkép adatai megerősítik, hogy ezeken a helyeken az átlagosnál is súlyosabb az ártéri szennyeződés – tette hozzá. 

Sok kudarc után áttörés 

A tiszai palack ugyanebben az időszakban szédületes sebességgel haladt, amit minden érdeklődő valós időben követhetett a Hulladékmentes Tisza projekt oldalán. A jeladós palack egy nap alatt Tokajig jutott, két helyen hosszabban időzött, hogy aztán egy hét és körülbelül 300 kilométer megtétele után végül a Kiskörei vízlépcsőnél torpanjon meg. Nem jutott át rajta, és ez igazolja, hogy a duzzasztómű valódi védvonalként óvja a folyó alsó szakaszait a szennyezéstől. Az áradások alkalmával akár 600 köbméter feletti, mintegy 6000 tonnányi hulladékot is képes feltartóztatni a Kiskörei vízlépcső – olvasható a PET-kalózok lapunkhoz eljuttatott közleményében. Az eddigi, sokszor kudarcos kísérletek után a PET-kupa felkérésére a Waterscope Zrt. továbbfejlesztette a speciális jeladókat. Az eszköz GPS műholdas összeköttetéssel működik: minden negyedórában bekapcsolja a GPS-t, és méri a földrajzi koordinátákat. Amennyiben 200 méternél nagyobb az elmozdulás, a palack új helye a követőrendszer térképén is megjelenik. 
– A kitartó fejlesztés eredményeként egy jól működő technikai megoldás segíti az önkéntesek munkáját. Világviszonylatban is jelentős eredmény, hogy ilyen hosszú távon nyomon követték a folyón mozgó műanyagszennyezés mozgását. A PET-kupa feltérképezése a Budapesti Műszaki Egyetem hidrológiai kutatását is kiegészíti. Az egyetem kutatói azt szeretnék modellezni, miként terjed a szennyezés. A kutatók elméleti eredményeit pedig kiválóan kiegészítik a folyómentő önkéntesek gyakorlati tapasztalatai – hangsúlyozták.