Nyíregyházáról a száznyolcvannyolcezer tó országába

Oi maamme, Suomi, synnyinmaa! / Soi sana kultainen! / Ei laaksoa, ei kukkulaa, / ei vettä rantaa rakkaampaa / kuin kotimaa tää pohjoinen. / Maa kallis isien – így kezdődik a ­„Maamme” (Hazánk), a finn himnusz, amit Johan Ludvig Runeberg írt, és Fredrik Pacius zenéjével 1848. május 13-án a Flóra-ünnepet tartó diákok adtak elő a Helsinkihez tartozó Kumtähti major mezején. 

Kajaaniban járt először 

– Gyerekkoromban is nagyon vonzott a vadon észak. Szíj Enikő Finnország útikönyvéből kijegyzeteltem az összes finn szót az útiszótárral együtt, és memorizáltam. A szűnni nem akaró nyelvéhségemet ez csak fokozta, ezért 1988-ban elkezdtem finnül tanulni, önszorgalomból. Az akkor magyar nyelven hozzáférhető egyetlen finn nyelvkönyvből, mely a Tanuljunk nyelveket! sorozat részeként jelent meg, mégpedig kimondottan egyetemi hallgatók számára – árulta el Pályi Zoltán, a Nyíregyházi Magyar-Finn Baráti Egyesület elnöke, aki a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban részletesen beszélt a hallgatóságnak az északi ország iránti vonzalmáról. Dr. Révay Valéria főiskolai és egyetemi tanárnak köszönheti, hogy a finnben eljutott egy olyan erős szintre, ahonnan érettségi után már egyedül is jól haladt. 

„Lyhyt on matka ihmisestä ihmiseen, jos niin haluaa. Vain kädenmitta, vain katseen etäisyys, vain hymyin määränpää” – idézte Pályi Zoltán Marjatta Nyyssönen gondolatait, amelyet dr. Révay Valéria fordított magyarra: „Rövid az út embertől emberig, ha úgy akarjuk. Egy kéznyújtás csupán, egy baráti tekintet, egy sugárnyi mosoly.” 

A családi cserének köszönhetően 1992-ben jutott el Finnországba, Kajaaniba, ahol Aarno Juhani von Bell országgyűlési képviselő lett a házigazdája, akivel örök barátságot kötöttek. Élménybeszámolója közben többször is kiemelte, hogy mennyire jó viszonyt ápol Aarnóval. 

A horgászok paradicsoma 

Pályi Zoltán Finnországba úgy érkezik, mint bármely magyar egy hosszú utazás után Székelyföldre. A finn nemzet, a nyelv és a kultúra azóta is az életének szerves részei. Finnország sokak álma. Vonzó a természeti kör­nyezet, a rengeteg tó, a kiválóan működő oktatási rendszer, a finn szaunát szinte a világon mindenhol ismerik, a szenvedélyes kocogók és sífutók, ott található a világ legnagyobb, akár 3 ezer fő befogadására is alkalmas fatemploma, az ország azon részeiben, amelyek az északi sarkkör fölé esnek, nyáron hetvenhárom napig nem megy le a nap, télen viszont ugyanezen a részeken ötvenegy napig nem jön fel. 

A második legészakibb európai ország területe három és félszerese Magyarországénak, a lakossága viszont csak 5,5 milliós. Az ezer tó országának nevezik, de ha tényszerűek akarunk lenni, akkor ez a helyes: a száznyolcvan­nyolcezer tó országa. Ez Finnországnak az egytizedét teszi ki. Így aztán a horgászok paradicsoma is. Területének hetvenhárom százaléka erdő, ezzel a kontinens legerdősebb országa. 

Az észak–dél irányban közel 1500 kilométeres nemzetnek saját légitársasága van: a Finnair bázisa a Helsinki-Vantaa repülőtér. Tizenhat belföldi és körülbelül ötven külföldi repülőtérre indulnak járatai. 

A külföldi reklám­szlogenje angolul a „Most experienced in northern skies” (A legtapasztaltabb az északi egeken), valamint finnül az „Illaksi kotiin” (Estére hazaér). A karácsonyi időkben a reklámszlogenje szerint a Finnair a Mikulás „hivatalos szállítója”. 

A Mikulás, Joulupukki Finnországban szentestén viszi az ajándékokat a jó gyerekeknek. Rénszarvasok húzta szánon – amely a földön fut, nem pedig a levegőben repül – jár házról házra. Joulupukki az ajtón megy be a házba, és nem a kéményen át. 

– A sógorom gyanútlanul megkérdezte Aarnót, hogy mikor vadásznak a finnek a rénszarvasokra. Erre a következő volt a válasz: miért, ti Magyarországon lelövitek a szomszéd tehenét? 

Pályi Zoltán arról is beszélt, hogy az északi országban szeretnek táncolni, Argentína után Finnország a második, ahol a legnépszerűbb a tangó. Fotókkal illusztrálva mutatta be a mökkit, vagyis azt a nyaralót, melyben nincs áram, és minimalista stílusú faépítmény: nagy az ablak a sok fénynek, kevés a berendezési tárgy. Ha családi házat építenek, alapvető, hogy legyen benne szauna és pince. Régen a szauna általános szülőhelynek is számított. 

A diákokat az életre nevelik 

Finnországban a fiatalok több mint 90 százaléka az általános iskola elvégzése után középiskolában folytatja tanulmányait. A 25 éven felüliek 87 százaléka rendelkezik érettségivel, 42 százaléka felsőfokú végzettséggel. 

– A finn oktatási rendszer magas nívójának, sikerének titka, hogy a diákokat az életre nevelik – a megfelelő lexikális ismeretek mellett. Ez a gondolkodásmód tette lehetővé, hogy Finnország függetlenségének egy évszázada alatt a legszegényebb országok közül a világ egyik legfejlettebb országává küzdötte fel magát. 

A finn oktatás alapelve, hogy származástól, életkortól, lakóhelytől és társadalmi helyzettől függetlenül mindenkinek egyenlő hozzáférést kell biztosítani a színvonalas oktatáshoz. Az oktatás az iskola-előkészítő foglalkozásoktól a felsőoktatásig ingyenes. A tanárok maguk döntenek az alkalmazott pedagógiai módszerekről, tankönyvekről és más oktatási segédanyagokról. Az oktatás során az egyéni képességeket, egyedi igényeket maximálisan igyekeznek figyelembe venni. A finn oktatási rendszer az elmúlt évtizedekben nemzetközi szinten ismertté, sokak szemében modellértékűvé vált. 

Pályi Zoltán elárulta, hogy a rengeteg élmény és emlék sűrűjében Kajaani áll hozzá legközelebb. Az már csak hab a tortán, hogy ez természetesen Nyíregyháza testvérvárosa.