Anyatej: az éltető tökéletesség

Ezekben a napokban konferenciák és a kismamáknak szóló rendezvények fő témája az anyatejes táplálás, és nem csak hazánkban. A World Alliance for Breastfeeding Action (WABA) kezdeményezésére 1992 óta ünneplik hét napon át a világnapját a Föld több mint 120 országában. Erről ugyanis nem lehet elégszer szót ejteni. 

Különféle nemzetközi szervezetek igazolták, hogy az anyatej 10-50 százalékkal csökkenti annak az esélyét, hogy valaki 2-es típusú cukorbeteg, szívbeteg magas vérnyomástól vagy más gyulladásos betegségektől szenvedő ember legyen, amint erre Pál Istvánné, a Nyírteleki Közösségi Ház intézményvezetője is felhívta a figyelmet a saját rendezvényükön.

Tápszer helyett anyatej

– Három éve fogalmazódott meg bennünk, hogy szeretnénk ezt a világnapot minden évben megünnepelni, de a számításainkat keresztül húzta a Covid-helyzet. Harmincnyolc éve magam is anya vagyok, sőt már boldog nagymama is, ezért is fontos, hogy ezen alkalmakkor minden segítséget és minden információt megadjunk a leendő, a várandós, vagy újszülöttet gondozó édesanyáknak. Nem szabad belenyugodni abba, hogy ha kevés a tej, akkor ott a tápszer. Fontos, hogy a szülészeteken se csak recepteket írjanak fel a kismamáknak. Tegyenek meg mindent, hogy szoptatni tudják a gyermekeiket – adta meg az eszmecsere alaphangját Pál Istvánné, ezzel adva át a szót dr. Takács Anikó háziorvosnak.

A doktornő néhány gondolatébresztő érdekességet csokorba szedve elmondta például, hogy egy új kutatási eredmény szerint a terhesség alatt a méhlepényen keresztül folyamatosan kicserélődnek az anya és a magzat sejtjei, aki ezzel adott esetben gyógyítani is „tudja” az édesanyját. Megfigyelték, hogy elveszített terhességek esetében is maradtak az anyában a magzattól kapott sejtek, például találtak Y-kromoszómásakat olyan anyában, akinek korábban csak leányterhessége volt. – Nem kizárt, hogy ennek a tudásnak a birtokában a későbbiekben célzottan gyógyítani is tudunk majd – tette hozzá a település házi- és szakorvosa.

Mivel dr. Takács Zoltán szülész nőgyógyász egyéb elfoglaltság miatt az előre kiadottól eltérően nem tudott részt venni a tanácskozáson, az egyik jobbkezét, a nyíregyházi kórház szülésznőjét, Szilágyi Enikőt küldte el maga helyett, aki ügyesen felvállalta a készen kapott témát. A bőrkontaktus, vagyis a korai kötődést biztosító „arany óra”-módszer fontosságáról szólva elmondta: 40 év után – hála a rooming-in rendszer bevezetésének is – sikerült leszámolni az ’50-es évek rossz gyakorlatával, amikor még a születés után azonnal elválasztották az újszülöttet az édesanyjától. A legjobb, ha az újszülöttet azonnal az anya mellkasára helyezik és a köldökzsinórt is csak akkor vágják el, amikor megszűnik benne a pulzáló áramlás. 

– Az így kialakult kontaktus nem csak az anya-gyermek kapcsolatot erősíti, de az újszülött immunrendszerét is, oldja a gyermeki stresszt, normalizálja a cukorháztartást – magyarázta a szülésznő.

Ugyan csak egy-két édesapa lehetett részese az eseménynek, jó volt hallani, mennyire fontos az apák szerepe is, már az első pillanattól. Bizonyos helyzetekben, amikor az anya nem maradhat sokáig együtt a gyermekével, egy úgynevezett apai „szőrkontaktus” (a szőrös mellkasra helyezett gyermekkel) is sokat segíthet a babának. Öröm volt hallani, hogy amíg korábban az édesapákat kitessékelték a szülőszobákról, ma már törvény adta joguk van a szülő párjuk mellett maradna, feltéve persze ha nem betegek és negatív a Covid-tesztjük.

A legnagyobb várakozás természetesen dr. Mikó-Séra Bernadett gyógyszerész, laktációs tanácsadó prezentációját előzte meg, amiben már teljes egészében az anyatejes táplálás kapta a főszerepet. Mint rámutatott, a szoptatási nehézségek 90 százaléka lelki eredetű, és csak a fennmaradó tíz százaléknál lehet valamilyen szervi problémát feltételezni, azaz megfelelő mentális segítséggel minden esély megvan arra, hogy a legtöbb édesanya szoptathasson. 

Az előadó is a saját bőrén tapasztalta meg, milyen az, amikor különféle fertőzéses veszélyekre hivatkozva lezárnak egy kórházat, és a kismamának egyedül kell végig csinálnia a szülést, a hozzátartozók lelki támogatása nélkül. Ezért döntötte el, hogy hozzá bármikor bárki fordulhat a bajban.

Dr. Mikó-Séra Bernadett – azon túl, hogy a legfontosabb tudományos kutatási eredményekről is beszámolt – bemutatta a piacon lévő szoptatást segítő segédeszközöket, szólt az úgynevezett „anyaseb”-jelenségről, amikor még a felmenők traumái is kiütközhetnek a kismamán, lerántotta a leplet a szoptatással kapcsolatos tévhitekről, bemutatta a szoptatás alatt átélhető váratlan helyzeteket, és azok kezelését – túl gyorsan vagy túl lassan termelődő tej, kisebesedő mell, érzelmi mélypontok, illetve begyulladt emlő –, de legfőképpen az alaptalan félelmeket igyekezett eloszlatni.

A leutánozhatatlan nedű

– Lehet terhesség alatt is szoptatni, bevett és természetes módszer a tandem-szoptatás, amikor mindkét mellen egy-egy gyermek táplálkozik, szoptatás alatt megengedett a napozás, szoláriumozás, csak ne égjen le a mellbimbó, és ne ijedjen meg senki a tej elapadásától, amely leggyakrabban a szülés előtt és a 16. héten jelentkezik. Fontos, hogy ne itassuk az újszülöttet vízzel a nagy melegben, arra is ott a leutánozhatatlan összetételű, és folyamatosan, akár napszakonként is változó, a tehéntejnél jóval kalóriadúsabb anyatej – hallhattuk.

A folytatásban Pásztor-Horváth Csilla beszél a babamasszás fortélyairól és a hordozókendők praktikusságáról, saját gyermekével a gyakorlatban – még szoptatás közben is – megmutatva, mennyire kényelmes egy ilyen csodakendő, ugyanakkor kellő diszkréciót nyújt anyának és babának egyaránt. Végül Oláh-Giba Tímea arról beszélt, milyen jótékony hatást gyakorol a gyermeki fejlődésre, ha egy kutya is van a családban.