Tolnai barangolás, irodalmi emlékek

Utunk első állomása az ozorai várkastély volt. Ozorához kötődik az 1848-as szabadságharc egyik legdicsőbb, legemlékezetesebb epizódja. E diadalt örökítette meg Illyés Gyula az Ozorai példa c. színművében, 1973-ban film is készült belőle. 

Ezt követően Simontornyára vezetett az utunk. Salamon fia, Simon alországbíró Kun László uralkodása idején, 1277-ben tornyot építtetett a településen, és később a város Simonról és a toronyról kapta a nevét. A közeli iskola homlokzatán lévő emléktábla jelzi, hogy itt járta ki Illyés Gyula 1912–1913-ban a római katolikus elemi iskola ötödik osztályát. Kicsit elcsigázottan érkeztünk meg Felsőrácegrespusztára. A ma már Pálfához tartozó puszta Illyés Gyula szülőhelye. Nosztalgikus hangulatban néztük meg az iskolamúzeumot, ahol minden Illyés Gyula emlékét idézi. Lázár Ervin valamennyi meséje is Rácegrespusztához kötődik, alakjait is az itteniekről mintázta, novelláinak helyszíne „a Négyszögletű Kerek Erdőn túli” Rácpácegres. 

Késő délután érkeztünk meg Tolna megye székhelyére, Szekszárdra. Másnap kellemes sétát tettünk a jelentős történelmi múltú városban. Sétánkat a Wosinsky Mór Megyei Múzeum megtekintésével kezdtük. Ezt követően a város szívében, egy „mini Central Parkba” érkeztünk. Itt Varga Imre egykor sokakat vitára ingerlő Prométheusz-szoborcsoportja lenyűgözően hatott ránk. A város állítólagos szülötte, Háry János is itt ugratja pufók lovát. Ha Háry csak képzeletben, a kitalálója, Garay János biztosan itt született. A Garay téren húzódik az a határ, ami az Alföldet és a Szekszárdi-dombvidéket elválasztja. Ezt követően az irodalmi emlékek nyomába eredtünk… Átsétáltunk a Babits-emlékházba, ahol a mai napig is az eredeti bútorok találhatóak. Megnéztük az Irodalom Háza – Mészöly Miklós Múzeumot is. A finom ebéd elfogyasztását követően fizikailag kissé fáradtan, de lelkileg-szellemileg feltöltődve tértünk vissza késő este Nyíregyházára egy tartalmas, élménydús, közös együttlét maradandó emlékével! 

Dr. Bihari Albertné