Nyíregyháza

2022.08.14. 20:00

Vegák, vegánok: van, aki az egészségét, más az állatokat óvja

A hazai húsfogyasztást vizsgálták a Nyíregyházi Egyetem oktatói.

SZA

Illusztráció: Shutterstock

A hazai lakosság öt százaléka száműzte a húst az étrendjéből, a húsfogyasztást csökkentők legmagasabb létszámban 46–60 év között fordulnak elő, jellemzően nagyvárosban élő nők – így foglalható össze röviden annak a kutatásnak az eredménye, amit a Nyíregyházi Egyetem oktatói – dr. Csabai Judit, dr. Szabó Béla, Kosztyuné Krajnyák Edit, dr. Szabóné dr. Berta Olga és dr. Hörcsik Zsolt – végeztek, s ami nemrégiben angol nyelven jelent meg egy neves szakfolyóiratban.

Statisztikailag stabil

– A kisebbik fiam vegetáriánus, ezért megkérdeztem az iskolát, ahová járt, hogy ezt figyelembe tudják-e venni a közétkeztetésben. Megtudtam, hogy csak akkor főznek külön egy-egy diákra, ha valamilyen ételintoleranciában szenved, a húsmentes étkezés pedig nem ez a kategória, de felmerült bennem a kérdés, hogy ez a probléma vajon hány iskoláskorú fiatalt érint. Keresgéltem az interneten és meglepődve tapasztaltam, hogy nemcsak erre vonatkozóan, de a felnőtt lakosságot érintően sincsenek hazai kutatások, minden, ezzel a témával foglalkozó cikk külföldi adatokra hivatkozik. Ekkor jött az ötlet, hogy végezzük el mi magunk a kutatást – mesélte lapunknak dr. Csabai Judit.

– Elkészítettünk egy 18 kérdésből álló kérdőívet, amit összesen 1642-en töltöttek ki. Ez egy nagy merítés, így a kutatás statisztikailag stabil és mivel súlyozást alkalmaztunk, az eredmények az életkort, az iskolázottságot, a lakóhelyet és a nemeket tekintve is tükrözik és leképezik az ország lakosságát.

– Többek között arra voltunk kíváncsiak, ki hogyan táplálkozik: rákérdeztünk a húsfogyasztás gyakoriságára, arra, mennyien csökkentik tudatosan a húsmennyiséget, mennyien vannak, akik húst nem, de halat esznek, és hány százalék azok aránya, akik nemcsak húst, de tojást és tejet sem fogyasztanak. A motivációra is rákérdeztünk: ki miért szokott le a húsról, vagy ellenkezőleg, mi miatt fogyasztja, s hogy minek a hatására mondana le róla.

Érdekes eredmények

– A válaszokból egyértelműen látszik, hogy összefüggés van a vegetáriánus életmód, a lakóhely és az iskolázottság között: a hazai lakosság öt százaléka nem fogyaszt húst, vagy csak halat fogyaszt, 9 százalék pedig tudatosan figyel arra, hogy kevesebb hús kerüljön az étrendjébe. A húskerülők legnagyobb része a 46–60 éves korosztályból kerül ki, s minél iskolázottabb valaki, annál inkább választja ezt az életmódot. Főként a városokban élők közül kerülnek ki vegetáriánusok vagy vegánok, ami egyrészt összefügg azzal, hogy a diplomások nagyobb része ezeken a településeken él, másrészt a városokban vannak olyan éttermek, speciális boltok és szolgáltatások, amelyek segítségével könnyebben fenntartható ez az életmód.

– Nagyon érdekes eredményre jutottunk a motivációt illetően: a 36 év fölötti korosztályok tagjai azért nem fogyasztanak húst, vagy csak nagyon keveset, mert úgy vélik, ez az egészségük megőrzésének fontos eleme. A 19–25 évesek jellemzően a környezetük védelme érdekében mondanak le róla, a 18 év alattiak, pedig az állatokat szeretnék megmenteni.

– Az is kiderült, hogy a húsfogyasztók közül sokan lennének nyitottak a váltásra: ha az egészségükben, vagy a környezetükben történnének változások például új munkahely, más országba költözés, ha a család többi tagja is vegetáriánus lenne, netán jelentősen megdrágulna a hús, változtatnának megszokott diétájukon. Meglepően sokan úgy vélték, hogy ha a laboratóriumban, mesterségesen előállított hús ára megfizethető, az íze pedig finom lenne, hajlanának arra, hogy így kiváltsák a hagyományos húsokat és húskészítményeket, vagy csökkentsék a fogyasztásukat.  A válaszok alapján a magyar társadalom elfogadó a húsmentesen étkezőkkel szemben, csak egy szűk réteg gondolja azt, hogy ez az életmód káros és a terjedése nem kívánatos. Vannak ugyan fanatikusok mindkét oldalon, de ez nem okoz jelentősebb feszültséget.

Kedvezően hatna a talajra

– Egyik táplálkozási mód egészségügyi hatásait és vonatkozásait sem vizsgáltuk, a kutatásnak nem volt célja, egy mezőgazdasági elemzéssel viszont kiegészítettük a cikket. Sokakban felmerül ugyanis a kérdés, hogy a húsmentes étkezés arányának növekedése mikor, s milyen módon hat majd az agrárium szerkezetére.

– A világ lakosságának húsfogyasztása drasztikusan nőtt az elmúlt években és ez az emelkedés várhatóan tovább folytatódik, már csak a népességszám növekedéséből adódóan is. Kérdés, hogy az agrárium meddig, milyen módon és esetlegesen milyen áldozatok árán tudja kiszolgálni a növekvő igényeket. A húst helyettesítő termékek leginkább hüvelyes növények (szója, bab, borsó), melyek nitrogéntermelő baktériumokkal élnek szimbiózisban – ha ezeket nagyobb területen termesztenék, az kedvező hatással lenne a termőtalajokra – mondta dr. Csabai Judit és hozzátette: véleménye szerint az elkövetkező években tovább nő majd a húsmentesen táplálkozók aránya Magyarországon is, azonban itthon sem a lakosságszámban, sem az átlagos fejenkénti húsfogyasztásban nem lehet számítani emelkedésre, így a jelenlegi feltételezések szerint a vegetarianizmus hazai terjedése Magyarország agráriumára és annak szerkezetére egyelőre nem lesz jelentős hatással. 

Ám mivel egy globális gazdasági rendszer része vagyunk, a világban bekövetkező folyamatok, ezen belül a táplálkozásmódok változásának hatásai természetesen hathatnak majd a mi mezőgazdaságunkra is.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában