2023.01.28. 12:10
Sok az erdő, sok a szarvas
A hegyvidéki farkasok elől menekülő gím is vármegyénkben lel menedéket.
Ez a 7 évesre becsült napkori trófea 9,74 kilogrammos, a bírálatkor 204,84 pontot kapott | Archív fotó: M. Magyar László
Az október végén Vásárosnaményban megrendezett trófeamustrára elvitte az őszi hónapokban elejtett gímbikák trófeáit a Napkori Erdőgazdák Zrt. is. Mint a Felső-Tisza-vidéki Vadgazdák Szövetsége rendezvényén elhangzott, a vármegyénk jó állományokkal és élőhelyekkel rendelkezik, vagyis a feltételek adottak ahhoz, hogy a jó eredményeket a jövőben is elérhessék a vadásztársaságok.
Sikerek és gondok
Támba Miklóst, a Napkori Erdőgazdák Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük meg arról, hogyan is értékeli a 2022-es gímbikaszezont.
– Az őszi kiállítás megmutatta, hogy milyen értéket jelent a gímszarvas, s a Napkori Erdőgazdák Zrt. is szép trófeákkal képviseltette magát. A korábbi évekhez hasonlóan a világ minden részéből, Kanadától Ukrajnáig sok országból jöttek hozzánk most is vendégvadászok. A sok szép agancs ellenére ugyanakkor azt is el kell mondanom, úgy látom, a szarvas terjedése szinte megállíthatatlan Szabolcs-Szatmár-Beregben, s ez sajnos komoly problémát fog okozni a későbbiekben vadkár szempontjából.
– Ezért nagyon fontos, hogy a vadászok az úgynevezett magterületeken kellő számú egyedeket ejtsenek el, s nemcsak a bikákat, de a tarvadakat is terítékre kellene hozni. Intenzívebben kellene lőni a gyenge képességű bikákat, sokkal több szarvast kellene terítékre hozni azért, hogy a terjedését kicsit lassítsuk, fékezzük vagy esetleg megakadályozzuk.
Erdősítés: átalakult a táj
– Természetesen ennek a folyamatnak fontos előzménye volt a táj átalakulása. A vármegyében elvégzett erdőtelepítéseknek köszönhetően a szarvasnak jó búvóhelyei vannak, nagyon jók az életkörülményei. Szólni kell egy másik természeti tényezőről is, ami hozzájárul ahhoz, hogy vármegyénk középső térségeiben is egyre több a szarvas, ennek oka pedig a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében élő farkas. Ez a ragadozó leszorította a hegyvidékről a Bodroghoz, a Bodrogközbe a szarvasokat.
– Így a vármegyénk középső részére, illetve a Nyírségre két oldalról támad a szarvaspopuláció: az egyik a Bodrogzug, a másik pedig a Felső-Tisza-vidék, ahol már hosszabb ideje élnek. Mint vadgazdálkodó a nyírségi területen aggasztónak és veszélyesnek látom a szarvasok nagy fokú jelenlétét, különösen azokon a területeken, ahol kisebb és kevesebb erdő van, hiszen komoly konfliktushelyzetet fog teremteni a vadgazdálkodók és a földművesek között.