A zene: élet és szabadság

Akiket már gyermekként megbabonáz valami, óhatatlanul felnőttként is követik a gyermekkori álmokat, s mindent megtesznek azért, hogy abban kiteljesüljenek. A Fehérgyarmaton élő Piros Béla szenvedélye a sport és a zene lett, a szatmári zenei világban – sőt országos szinten is – sokak számára ismerős lehet a neve.

Fehérgyarmaton született 1972-ben Piros Béla. Mindvégig követte ifjúkori álmait, és meg is találta a boldogságot, amely számára az életet jelenti. Panyolán cseperedett fel a testvérével, Anitával együtt, két szerető szülő, Piros Béla és Szabó Mária Kornélia óvó szárnyai alatt. Az általános iskola első négy évét Panyolán kezdte, az utolsó éveit pedig Nábrádon fejezte be. Elmondása szerint már az iskolai évek alatt két vezérfonala volt az életének: a sport és a zene.

Autodidakta módon tanult

Mindene lett a futball, s alig várta, hogy beválogassák az iskolai csapatba, ahol nagy lelkesedéssel igyekezett bizonyítani rátermettségét. A foci mellett kiemelten szerette az ének-zenét, amelyre Széles Gyula és Bereczki Zoltán tanította, s a nyolcadik osztály végén ebből a tantárgyból dicséretben is részesült.

A középiskolai tanulmányait a fehérgyarmati Zalka Máté Gimnáziumban (jelenleg Deák Ferenc Gimnázium) végezte, ahol a sportszeretetének köszönhetően több atlétikai versenyen is részt vett. 1988-tól kezdve tizenegy éven keresztül futballozott, először Panyola, később Olcsvaapáti csapatát erősítette. A középiskolás években a zene – bevallása szerint – kissé háttérbe szorult az életében, de bizonyos szinten azért jelen volt. Az akkori időkben ugyanis a népszerű panyolai citerazenekarnak óriási híre volt, a zenészek fergeteges produkciókat adtak elő, s a fiatalságot – Bélát is beleértve – megbabonázta az a siker, amit a citerások megéltek. Az ambiciózus fiatalok számára egyértelművé vált, hogy nekik is citeraórákat kell venniük, így Máté Sándor vezetésével létrejött egy újabb csapat, amelynek Piros Béla is a tagja volt. Számos ünnepségen szerepeltek később, megkóstolhatták a siker ízét, hiszen több fellépésen és megmérettetésen is kimagasló eredményt értek el.

Változást hozott Piros Béla életében egy új hangszer, a gitár is, amelyet egy panyolai barátjától, Piros Istvántól vásárolt meg tizenhat évesen, s autodidakta módon tanult meg rajta játszani. Ahogy telt-múlt az idő, hamar elérte azt a szintet, hogy már saját dalokat is írt, amelyeket aztán magnókazettára is rögzített. Mérhetetlen öröm és büszkeség töltötte el a saját szerzemények születése miatt.

A gimnáziumot követően 1990-ben a fehérgyarmati ABC áruházban kezdett dolgozni, s egy évre rá megismerte Takács Évát, leendő feleségét, akivel a házasságkötést követően Fehérgyarmaton telepedtek le. Amikor a 90-es évek elején a városba látogatott a Ki mit tud? című televíziós műsor, Béla lelkesen jelentkezett rá egy saját dalával. Vereczkei Pál közbenjárásával és Szabó Attila segítségével sikerült egy remek feldolgozást varázsolni a saját szerzeményből, de sajnos a megmérettetésen nem jutott tovább. Természetesen ez nem szegte a kedvét, teljes odaadással próbálkozott, küzdött tovább. 1993-ban született meg a gyermekük, Dávid, akit nagy szeretetben neveltek.

Újabbnál újabb dalok

Béla ezt követően egy helyi együttesben, Gyújtó Zoltán és Seres Tamás mellett kapta meg az előadói szerepet, s ekkor kezdett szintetizátoron játszani. A felesége – aki remekül játszott zongorán ̶  mutatta meg neki az alapokat, s innentől kezdve nem volt megállás. Béla betelepedve az egyik szoba sarkába nap mint nap gyakorolt, s írta az újabbnál újabb dalait.

Mindeközben 1993-ban a Fehérgyarmati Kórházban kezdett dolgozni: először az akkori kiszolgáló egységben, majd a fertőző osztályon, s végül a gyermekosztályra sodorta őt az élet. Egy rendezvényen ismerkedett meg Gyenes István zenésszel, akivel éveken át együtt léptek fel különféle eseményeken. 1998-ban újabb állomás következett Béla életében. Gyenes István elhívta őt egy lakodalomba zenélni, amelytől akkor ugyan vonakodott, de aztán mégis elfogadta a meghívást. Ekkor indult el igazán a zenei pályafutása, megszámlálhatatlan lagziban és egyéb szórakoztató esten lépett fel másodmagával.

Minősítő vizsgát is tett

Tudásának gyarapítása közben letette az OSZK minősítő vizsgát is, amely a zenei tevékenységet folytatók számára elengedhetetlen volt. Béla saját kelléktára folyamatosan bővült, hangszert és mikrofont vásárolt, fejlesztette a felszerelését. Egy ideig zenélt Póti Györggyel, majd Szilágyi Szabolccsal is, aki szintén a kórházban dolgozott, s igen közel állt hozzá  azene. Számos nagy sikerű közös fellépést követően Piros Béla 2019-ben befejezte az aktív zenélést.

2007 körül egy házi stúdiót készített, s elkezdte megtanulni a stúdiózás rejtelmeit. Tucatnyi segítője akadt, akikre a mai napi hálával gondol. Tudását és tapasztalatát felhasználva 2010-ben webáruházat nyitott. Egész életét átjárja a zene szeretete, számára ez örök, s reméli, hogy ez a „szerelem” élete végéig elkíséri őt.

Fecske László