2025.01.22. 10:00
Bérház volt a keresztrejtvény fődíja
Bérház volt a keresztrejtvény fődíja: hamar népszerű lett a keresztrejtvény. Bérház volt a keresztrejtvény fődíj: a Pesti Napló ajánlotta fel.

Bérház a keresztrejtvény fődíja: a Füles magazint is hamar megszerették az emberek
Fotó: Magánarchívum
Bérház volt a keresztrejtvény fődíja. Hihetetlen, de a lapok mindent elkövettek, hogy meghódítsák az olvasókat a magyar keresztrejtvény százéves történetében. Százéves a magyar keresztrejtvény, ugyanis 1925. január 22-én jelent meg legelőször a Ma este című képes hetilap 43. oldalán, egy 10x10-es mezőben 17 fekete négyzettel, 25 vízszintes és 18 függőleges, számmal jelzett feladvány, ami a „keresztszórejtvény” elnevezést kapta.

Fotó: Internet
Bérház volt a keresztrejtvény fődíja, hogy meghódítsák az olvasót
A keresztrejtvény elődjének számító feladványok már a 19. századi Angliában megjelentek. A mai értelemben vett keresztrejtvény azonban 1913. december 21-én készült el, szülőatyjának pedig a liverpooli származású Arthur Wynne-t tekintjük, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében tette közzé szókeresztezős játékát. A szórakozás rovatban megjelent feladványt egy középen üres, gyémánt alakú négyzethálóban helyezte el, alatta megadta a meghatározásokat, a FUN szót segítségként előre kitöltötte. Keresztrejtvényei ezután heti rendszerességgel jelentek meg a magazin hasábjain, s más újságok is közölni kezdték a játékos kedvű olvasók körében gyorsan népszerűvé váló feladványokat, amik hamarosan Európát is meghódították. Akadtak persze szkeptikusok, akik nem jósoltak nagy jövőt a gyermekjátékból felnőttek szenvedélyévé vált időtöltésnek. Több lapban viccekkel tették nevetségessé a rejtvényfejtést, de népszerűvé válását már semmi sem akadályozhatta meg. 1924-ben például piacra dobták az első keresztrejtvény-könyvet, ami óriási sikert aratott.
Magyarországra 1925-ben érkezett meg a keresztrejtvény, amikor Kristóf Károly (1904-1994) újságíró a Ma este című képes hetilap szerkesztőségében felfigyelt az angol Daily Mail című lapban már egy ideje megjelenő Crossword-Puzzle feliratú furcsa ábrákra. Miután megmutatta kollégáinak, úgy gondolta, hogy egy világlap nem véletlenül közöl ilyesmit, ezért érdemes lehet átvenni és magyarra fordítani. Az angol minta alapján Kristóf Károly és munkatársa, Byssz Róbert grafikusművész elkészítette az angolból szó szerint fordított „keresztszórejtvény” hazai változatát. Az első megfejtendő szó a „Vígszínház” volt.
A városi legenda szerint Kristóf Károly a kész rejtvényt szerette volna kipróbálni valakin, ezért elindult az EMKE budapesti kávéházába, ahol egy fiatalember éppen a verseskötetét árulta. Felhívta a szerkesztőségbe, leültette, s elé tette a feladványt, de a fiatalembert nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. „Van nekem elég rejtvény az életemben!” – mondta, majd felállt és elment. A fiatalembert József Attilának hívták.
Százéves: számos díjat kisorsoltak
Az első keresztrejtvény abban tért el a maiaktól, hogy nem minden függőleges sora volt értelmes, hanem csak a számmal jelöltek. Minden számjelzésnél új szó kezdődött, ami az első fekete kockáig tartott. A rejtvény közlésekor Kristóf Károly egy terjedelmes cikkben számolt be az amerikai rejtvénylázról, s elmagyarázta, hogyan kell keresztszórejtvényt fejteni. A Ma este pedig kedvcsinálónak számos díjat sorsolt ki a helyes megfejtést beküldők között. Az első díj egy mahdzsong játékkészlet volt. Ezt a kínai eredetű, dominóhoz hasonló, négyszemélyes társasjátékot 144 kővel játszották, s ez is akkortájt jött divatba Magyarországon. A megfejtést és a nyertesek nevét a két héttel későbbi lapszámban tették közzé. A „keresztszórejtvény”-t a február 19-i számban váltotta fel az egyszerűbb „keresztrejtvény” kifejezés, a február 25-i hatodik feladványnál pedig már a készítő – Kiss Judit – nevét is közölték.
Kristóf Károly az alábbi módon emlékezett vissza a keresztrejtvény térhódítására: „Mint ifjú költő és újságíró szerettem a Fészekbe járni. Egyszer megláttam Heltai Jenőt, amint keresztrejtvényt fejt. Büszke lettem, hogy a nagy író figyelemre méltatja az én munkámat. Feltűnés nélkül mögéje léptem, hogy esetleg bemutatkozzak neki, mint szerző. Azt kellett látnom, hogy Heltai tényleg keresztrejtvényt fejt, de angol és francia lapokban. Lehangoltan gondoltam arra, hogy neki ugyan hiába fedeztem fel a keresztrejtvényt.”
Kristóf Károly, a keresztrejtvény magyarországi meghonosítója egyébként több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak. Az első rejtvény megjelenése után 10 nappal Az Újság című napilap is megjelentetett egy keresztrejtvényt, amelynek a későbbi rejtvénykirály, Grätzer József – Karinthy Frigyes titkára – volt a készítője. Az új rejtvényfajtát aztán más lapok is sorra átvették, és elindult hódító útjára a magyar keresztrejtvény. A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán – szinte hihetetlen – fődíjat, egy körúti bérházat lehetett nyerni. A szokatlan agytorna az egyszerű emberektől a hírességekig mindenkit rabul ejtett. Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin, de szívesen töltötte ezzel az idejét Tolnay Klári, akinek emlékszobájában ott látható az a feladvány, amibe közvetlenül a halála előtt kezdett.
Napjainkban is világszerte hatalmas népszerűségnek örvend ez az elmesport, olyannyira, hogy nyelvenként, országonként is kialakultak a jellegzetes formái, szabályai. A hagyományos cseh rejtvények esetében egy kockába két-három betű is kerülhet, a lengyel lapok rejtvényábráiban furcsa módon több a fekete, mint a fehér kockák száma, az USA-ban megjelenő keresztrejtvényekben nem lehet úgynevezett zárt betű, míg a francia és román rejtvényszerkesztők szigorúan aszimmetrikusan helyezik el a fekete négyzeteket, és egész soronként számoznak. A magyar nyelvű keresztrejtvénynek is megvan a maga különlegessége: csak a mi rejtvényeinkben vannak kanyarodó sorok. A vízszintesen kezdődő sor függőlegesen folytatódik, és a függőlegesen indulót vízszintesen kell folytatni. Ez a magyar módi teszi lehetővé, hogy hosszabb versidézetek, aforizmák, viccek csattanói építhetők be az ábrába. Más nyelvű rejtvényeknél ez ismeretlen.
A keresztrejtvény hazai történetére természetesen a történelem is rányomta bélyegét. A Rákosi-diktatúra időszakában, az 1950-es évek elején „polgári szórakozás”-ként tartották számon, ezért a rejtvényfejtés átmenetileg visszaszorult. Sztálin halála után azonban újra visszatért az újságokba a fejtörő játék, így a Kelet-Magyarország című napilap jogelődjébe, a Néplap 1953. október 4-i számába is. A játékos kedvű emberek végül átvészelték ezt az időszakot, s a Kádár-rendszer elején, 1957. február 3-án újra teret nyert a keresztrejtvény a Füles magazin révén, ami vasárnaponként került az újságárusokhoz, ugyanis akkor az volt az egyetlen munkaszüneti nap. 1968-ban, Pécsen alakult meg az első rejtvényfejtő-klub, míg a Rejtvény Világszövetség 1992 óta minden évben megrendezi a rejtvényfejtő világbajnokságot, ahol hazánk is már számos alkalommal szerepelt jó eredménnyel. Az egyik legkiemelkedőbb hazai versenyző Madarassy Pál, aki 2007-ben egyéniben lett világbajnok. 1996 óta a Rejtvényfejtők Országos Egyesülete szervezi a hazai rejtvényfejtő-versenyeket: évente több mint 20 országos versenyt rendeznek meg hazánkban, amiből az egyik 24 órás megmérettetés. 2007-ben február 3-át a Magyar rejtvényfejtők napjává nyilvánították, annak emlékére, hogy ezen a napon jelent meg először 1957-ben a Füles rejtvényújság.
Dr. Holmár Zoltán történész