A vadászok sem tudják kiismerni az erdők rémét, éjszakánként falkában lesik az áldozatukat

Erdők réme: intelligens és nagyon tanulékony, s mindez új kihívást jelent a vadászok számára. Kelemen Attila, aki a Tarpai Vadásztársaság elnöke 2004 óta, jól ismeri az aranysakál világát, hiszen az elmúlt években 168 példányt hozott már terítékre.

Erdők réme: éjszaka mozog

– Az első aranysakált 2018-ban láttuk meg a vadászterületünkön, s ahogy az egész országban, úgy nálunk is robbanásszerűen elszaporodott, s egyre több egyedet ejtünk el évről évre – mondta érdeklődésünkre Kelemen Attila. – Az elszaporodásában szerepet játszott, hogy jó élőhelyet talált szerte az egész országban, így Tarpa térségében is. Ma már elmondhatjuk, hogy nem váltóvad, stabilan ott van mindenhol, hiába gyérítjük, valójában alig csökken az állományuk.

A közelmúltban Kelemen Attila négy aranysakált is terítékre hozott néhány nap alatt.

– Éjszakai vadászatok során ejtettem el ezt a négy ragadozót. Mivel éjszakai állat, az éjszakai órákban vadásztam rájuk Tarpa, Szatmárcseke és Fehérgyarmat térségében. Általában hívó hanggal csalom közelebb a vadat, ez lehet sakálhang meg különböző prédaállatok hangja. A sakálhangból is többféle van, van úgynevezett családtagos hang, magányos hang. Kísérletezünk, hogy mikor melyik válik be, gyakorlatilag nincsen recept rá. Igazából folyamatosan kell próbálkozni, fontos a kitartás. A most elejtett aranysakálok közül három a nyúl hangjára jött közelebb. A negyedik esetében több hangot is lejátszottunk, igazából nem lehetett eldönteni, hogy melyik váltotta ki az érdeklődését, mert váltogattuk a sakál és a nyúl hangját – árult el szakmai titkokat Kelemen Attila, akitől azt is megkérdeztük, hogy lesen kell ülni vagy cserkelve kell keresni az aranysakált.

– Ülhetünk lesen is, cserkelhetünk is, bármelyik opció szóba jöhet. Mi több helyre elmegyünk autóval egy éjszaka, mindenhol eltöltünk egy-másfél órát, és akkor ott több hangot lejátszunk. Előfordul, hogy már az első tíz percben megjelenik, de olyan is van, amikor csak egy óra után bukkan fel. Az igazság az, hogy nagyon intelligens állat, talán nem túlzás, ha azt mondom, hogy a legintelligensebb. Korábban vaddisznómániás voltam, de gyakorlatilag letaszította a trónról az aranysakál, mert valójában nincs Magyarországon más olyan állat, ami ennyire intelligens lenne.

– Éppen ezért nekünk is készülnünk kell a vadászatára. Egyre több tapasztalatot szerzünk, így fejlődünk mi is folyamatosan. Egyre többet tudunk meg róluk, ezért egyre tudatosabban keressük azokat a helyeket, ahol tartózkodhat. Bár az az igazsághoz tartozik, hogy sohasem tudhatjuk, melyik éjszaka hogyan fognak reagálni. Volt rá példa, hogy két éjszakán keresztül semmilyen mozgást nem láttunk, következő éjszaka meg minden hívó hangra reagál. Azt még nem tudtuk megfejteni, hogy mi az oka ennek – magyarázta a Tarpai Vadásztársaság elnöke.

– Az biztos, hogy aki aranysakált akar terítékre hozni, annak nagyon sok kitartásra van szüksége, és nyilván figyelnie kell azokra az apró dolgokra, amik fontosak annak érdekében, hogy eredményt érjünk el. Gondolok például arra, hogy olyan helyről hívjuk, ahol megfelelő a széljárás, ahol nem tud váratlanul érkezni, ahol nem tud bennünket észrevenni. Annyira intelligens ugyanis, hogy a hang forrását általában körbejárja, meggyőződik arról, hogy valóban a préda állat hangját hallja-e, vagyis nem rohan egyből a zsákmánynak. Sokszor körbejár bennünket, s ha valami apróságot rosszul csinálunk, rájön a turpisságra, s ,még azelőtt tovább áll, hogy meghúznánk a fegyver ravaszát. Szoktuk döghússal is csalogatni, mert arra is rájár.

Lehet-e már érezni a vadgazdálkodás területén az aranysakál jelenlétét? – kérdeztük Kelemen Attilától.

– Sajnos, igen. Hiába vadászunk rá szinte folyamatosan, egyre több a falka. Azokról a területekről szinte teljesen eltűnik az őz, ahol tartósan megtalálható az aranysakál. Az őzek mellett a dámállományra is nagy veszélyt jelent. A gímszarvasra eddig nem volt annyira veszélyes, de azért már tapasztaltunk olyat, hogy például a sakálhangra a gímtehén nagyon agresszívan reagált, valószínűleg féltette a borját. A gímszarvasoknál a születés utáni első egy hét lehet veszélyes, utána már nagyobbak a borjak, már nem tudják könnyen elkapni, menekülni is már jobban tud, azonban a dámszarvas és az őz még felnőttkorban is veszélyben van. 

Kiismerni soha nem lehet

Mint a bevezetőben említettük, Kelemen Attila a napokban hozta terítékre a 168. aranysakált.

Mondhatjuk, hogy már jól ismeri az aranysakált? – tettük fel az újabb kérdést.

– Ezt soha nem lehet biztosan kijelenteni. Az igaz, hogy az elmúlt években sok tapasztalatot gyűjtöttem, de kiismerni soha nem fogjuk szerintem, mert nagyon tanulékony, ő ugyanannyit tanul, mint ahogy mi is tanulunk folyamatosan. Éppen azért tudott elterjedni az országban, mert nagy intelligenciával rendelkezik, tud alkalmazkodni az emberhez, nagyon óvatos. Mindezeknek a tulajdonságainak köszönhető, hogy el tudott szaporodni hazánkban is.

Mondhatjuk, hogy ez jelenti napjainkban a legnagyobb veszélyt?

– Az őzállományra mindenképpen, az őzre a legveszélyesebb. Sok borz is van a vármegyénkben, de a borz inkább az apróvadállományra veszélyes, főleg a fácánfészkeket szereti kifosztani. A borz mindenevő, egész éjszaka bolyong, és gyakorlatilag minden útjába eső olyan dolgot, amit meg lehet enni, azt megeszi. Mosómedvével még nem találkoztunk Tarpa környékén, azonban a nyestkutya már megjelent, tavaly kettőt is elejtettek a környékünkön. Néha-néha felbukkan, de annak még nincs komolyabb létszámú állománya.