2025.05.11. 12:30
Az Insta mögötti valóságot mutatja meg a nyíregyházi világutazó
Balogh Boglárka azokat a helyeket szereti igazán, ahol autentikus környezetben találkozhat a helyiekkel. A világutazó író, újságíró mindig érdekes és különleges témákat választ.
Legújabb kötetét a megyei könyvtárban mutatták be
Fotó: Kelet-Magyarország/Bozsó Katalin
– Bárhol is járunk a világban, igyekszem azonnal megírni a benyomásaimat, mindazt, amit az adott helyzet kiváltott belőlem. Azt szeretném, hogy aki elolvassa az úti beszámolóimat, legyen ott velem: érezze az ízeket, az illatokat, a hely hangulatát, vagy épp nézze velem a hegycsúcsokon a napfelkeltét – ezt vallja a világutazó író, újságíró, a nyíregyházi születésű Balogh Boglárka, aki a napokban mutatta be legújabb, A sárkány gerince című kötetét a megyei könyvtárban. Lapunknak azt mondta, azokat a helyeket szereti a legjobban, ahol kevés ember jár, és ahol még autentikus környezetben találkozhat a helyiekkel, de hozzátette, egyre nehezebb ilyen területeket találni.
Fotó: Balogh Boglárka
A világutazó író, újságíró érdekes, tanulságos témákat keres
– Kinyílt a világ, rengetegen utaznak, ma már gombamód szaporodnak a bloggerek is.
Az Instagram megjelenése pedig kinevelt egy olyan réteget, akiknek a legtöbbje csak azért keres fel egy-egy helyet, hogy a közösségi médiában megmutathassák a szépen szerkesztett fotóikat, s nem azért, hogy megismerjék az adott ország hagyományait, mindennapjait, lakóit.
– Erre ma már szinte mindenütt jól jövedelmező iparág épült, kimondottan ennek az igénynek a kiszolgálására rendeztek be például Marokkó Kék Városában egy egész utcát. Globális jelenséggel állunk szemben, és a változás 10–15 év távlatából nézve is szembetűnő. Vietnám például 14 évvel ezelőtt még egyáltalán nem volt felkapott terület, különleges élményt jelentett az ott eltöltött 2 hónap, most viszont már azért is pénzt kérnek a rizsteraszokon dolgozó törzsi nők, hogy megnézhessük, hogy mossák a hosszú hajukat a patakban. Ez a változás megállíthatatlan, bármerre is járjon az ember. Persze, azért maradtak a világnak még érintetlen területei, mint Borneó esőerdői, vagy a több napi utazásra lévő indonéz szigetek.
Én, mivel nem csak utazom, hanem dolgozom is egyben, mindig olyan témákat keresek, amelyek érdekesek és tanulságosak lehetnek az olvasóimnak, amelyekből mindannyian tanulunk, számomra az ismeretterjesztés a cél – fogalmazott.
A világutazó Balogh Boglárka fotói
Fotók: Balogh BoglárkaKalandok, sikerek
Boglárka eredetileg jogásznak készült, de már az egyetemen érezte, hogy nem ez lesz az ő útja. Amikor az államvizsga előtt eltanácsolták, kiment Angliába, ahol egy étteremben lett szakács. Öt évig dolgozott ott, s csupán annyi kérése volt, hogy a téli időszakban fizetés nélküli szabadságra mehessen, így évente négy-öt hónapot Ázsiában vagy Afrikában tölthetett. Egyre több embert ismert meg, egyre több történettel lett gazdagabb, és a cikkei és fotói is kelendők lettek – így kezdődött el a kalandokkal és sikerekkel teli pályafutása. A cikkeivel többek között a National Geographicban, a Nők Lapjában vagy a Szabad Földben találkozhatnak az olvasók, de több könyve is megjelent már.
Öt éve édesanya lett, azóta a férjével és a kisfiával utazik, így viszont nem tud egy-egy helyszínen annyi időt tölteni, mint amennyit ideálisnak tartana. Éppen ezért van szüksége az évek alatt egyre tökéletesebbé váló problémamegoldó készségére – mint mondja, a legutóbbi útján például elég komoly kihívásokkal szembesült.
– Húsz napom volt arra, hogy feldolgozzam Vietnámban azt a nyolc témát, amiket a National Geographic-kal és a Nők Lapjával egyeztettünk, ám amikor megérkeztünk Hanoiba, kiderült, hogy öt napon át esni fog az eső. Emiatt az előre megtervezet programot teljesen át kellett szervezni, átfoglalni a repülőjegyeket, a szállásokat, a buszjegyeket, finoman szólva nem indult egyszerűen az utazás.
– Mi nagyon szeretünk egy-egy helyen több időt eltölteni, és ráhangolódni az adott országra, városra, nem csak átrohanni rajta, és kipipálni a nevezetességeit. Az indiai Agrában például egy hétig maradtunk, pedig a Taj Mahalon kívül kevés ott a látnivaló. De megvan annak a sajátos hangulata, amikor az ember reggelente ugyanott kávézik, már színről felismeri az átkelő teheneket az utcán és ugyanazokkal az emberekkel beszélget nap mint nap: így tudja igazán átérezni a hely misztikumát, és így kerül a helyiekkel kalandokba is.
Fotó: Balogh Boglárka
Az utóbbi hat év utazásaink lenyomata
Mint mondja, nincs bakancslistája, és nem az motiválja, hogy a lehető legtöbb országba eljusson. Különleges helyszíneken jár, s nem mindennapi embereket, történeteket mutat be. Írt már Tanzánia rituális albínó gyilkosságairól, Borneó illegális állatkereskedőiről, Uganda hegyi gorilláiról, Thaiföld szolgasorsú elefántjairól és az indiai Love Commandóról is, s egy önálló kötetben mutatta be a tragikus körülmények között elhunyt ökológus, orrszarvúkutató Gyöngyi Krisztián életét.
A legfrissebb könyv az utóbbi hat év utazásainak lenyomata, sok-sok fotóval.
– Nagyon nehéz szelektálni, ezúttal négy témakörre szűkítettem az írásokat, így az UNESCO védelme alatt álló helyek mellett a különböző törzseknél tett látogatások, az állatvédelemhez köthető utazások és a magyar vonatkozású helyszínek szerepelnek benne.
Megismerhetjük a Li folyó utolsó kormoránhalászait, Sabah fejvadász törzsét, a misztikus Sak Jant buddhista tetoválás mestereit, Koh Panyee tengeri cigányait éppúgy, mint Leket, az elefántsuttogót, és azt is megtudhatjuk, milyen érzés vad delfinekkel úszni Mexikó partjainál.
Kötetei
- A belém fagyott tenger (2010)
- Love Commando (2013)
- Ezerarcú Föld (2018)
- Bakancslista – Európai kulturális fesztiválok (2021)
- Az orrszarvúk hajnala - Gyöngyi Krisztián ökológus élete és küzdelme az ikonikus faj megmentéséért (2022)
- A sárkány gerince (2024)
