Agrometeorológia

2019.06.25. 09:23

40 liter csapadék négyzetméterenként, és robbanásszerűen rajzanak a kártevők

Az évszaknak megfelelő, meleg, egyre nedvesebb idő jellemezte június második dekádját. Főként az időszak második felében fordult elő nagyobb csapadék, néhol extrém magas hozamokkal.

Medárd napja után átmeneti száraz, egyre melegebb időszak vette kezdetét Kelet-Magyarországon. A korábbi esős napokat igazi kánikula váltotta, bőven 30 fok feletti csúcshőmérséklettel, tizenötödike táján néhol 35 fok fölött is járt a hőmérő higanyszála. A hőség erősen párás levegővel társult, a fülledt délutánokon a magas hőmérséklet ellenére is csak 40-50 százalék közé csökkent a légnedvesség relatív értéke. A kalászosok érése, a szálastakarmányok leszáradása szempontjából kedvező volt a csapadékszegény időszak, a viszonylag jól feltöltődött sekélyebb talajrétegek nedvessége pedig a nagy melegben is elegendő vizet szolgáltatott még az egyre fokozódó vízigényű kapások és kertészeti kultúrák számára is. Bár a párolgás meghaladta a napi 4-5 mm-t és gyorsan száradt a felszín, a szabadföldi vízkapacitásnak megfelelő nedvességtartalom fele alá sehol sem csökkent a vízkészlet.

A hőmérséklet és a csapadék alakulása június második dekádjában (Csenger)

Az időszak második felére alábbhagyott a hőség, nedvesebb és egyben labilisabb levegő érkezett térségünkbe. Tizenötödike után gyakran alakult ki zápor, zivatar, akár felhőszakadás igen változatos területi eloszlásban. Egy-egy heves zivatar néhány óra alatt 20-40 liter csapadékot is képes volt produkálni négyzetméterenként, az ekkora hozamokat pedig a talaj csak nehezen tudta elnyelni, így ez kevésbé jól hasznosult a nagymértékű elfolyás miatt. Az ismétlődő csapadék nyomán területi átlagban 30-40 mm-es összeget jegyzett a dekád, mely magasabb a sokéves átlagnál. Újra jelentősen nőtt talajaink vízkészlete, a tíznapos időszak végére 70-90 százalékos telítettségi értékek voltak jellemzők a megyében.

A növekvő nedvesség egyben további erős fertőzési nyomást is jelentett a növényi kórokozók tekintetében, miközben intenzív volt a gyomok fejlődése és sok állati kártevő faj szaporodása, rajzása gyorsult fel robbanásszerűen. Az érésben lévő kalászosok számára a nagy csapadékhozamok már rosszkor érkeztek, jelentősen nőtt a megdőlés és az ezzel járó gombás fertőzések kockázata, rontva a terméskilátásokat a minőség terén. Növényállományaink többsége jócskán profitált viszont a gyorsan gyarapodó hőösszeg fejlődést gyorsító hatásából, szépen fejlődtek melegigényes kultúráink, élen a kukoricával és a napraforgóval, de a zöldségféléknek és a gyümölcsérésnek is kedvezett a nyári idő. A 25, esetenként már 27 fok fölé kúszó napi középhőmérséklet, a kánikula azonban állatállományainknál enyhébb hőstresszt okozhatott, a súlygyarapodás és a termelés átmeneti visszaesését vonva maga után.

Debreceni Egyetem, AKIT DTTI

Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!