Agrometeorológia

2019.08.12. 14:42

Vízstresszel, perzseléssel, növénybetegségekkel köszöntött be az augusztus

Változékony időt, elszórt csapadékot hozott az augusztus Kelet-Magyarországon, majd erősödött a felmelegedés, kánikulai napok sorjáztak.

Harmadik nyári hónapunk első tíz napja az évszakos átlagnál már 1-1,5°C-kal melegebb időt hozott, mindösszesen 2-8 – klimatológiai szakkifejezéssel élve – hőségnappal, melyeken a napi maximumhőmérséklet elérte vagy meghaladta a 30 fokot. Az időszak végére, tizedike tájára főként a déli tájakon közelítette meg a 35°C-ot is a hőmérők higanyszála, de forró napot addig csak elvétve regisztráltunk. Eleinte kellemesen felfrissült a levegő a hajnali órákra, de a 11-16 fokos napi legalacsonyabb értékeket hamarosan 15-20 fok közötti minimumok váltották.

Bár fokozatos volt a felmelegedés, a párolgás potenciális mértéke néhány nap alatt napi 2-ről 4 literre emelkedett négyzetméterenként. A nagymértékű vízvesztés a bőséges és erős napsugárzással, a magas hőmérséklettel párosulva elsősorban a dekádforduló táján okozhatott az érzékenyebb kultúrákban átmeneti vízstresszt, esetleg gyenge perzselési tüneteket. Hosszan tartó légszárazság nem terhelte azonban az állományokat a térségben, hiszen a talaj menti légtérben a korábbi, kiadós csapadék által nedvesített talaj még nem engedte 40-50% alá csökkenni a relatív légnedvességet a legmelegebb órákban sem. A fülledtség negatív hatása ugyanakkor a gombás és baktériumos növénybetegségek szaporodó- és fertőzőképességének erősödésében mutatkozott meg, a kártétel ezúttal leginkább az érésben lévő gyümölcsök esetében lehetett számottevő.

A hőmérséklet és a csapadék alakulása augusztus első dekádjában (Milota)

Az időszak első felében szórványosan fordult elő nagyobb hozamú zápor, zivatar a térségben, ezeket helyenként kísérte felhőszakadásszerű intenzitás, valamint kisebb körzetekben károkozó szélvihar. Megyénk területén jobbára elmaradt az időszak csapadékösszege a 30 éves átlagtól, ezen belül nagyobb gyakorisággal a délnyugati, ritkábban az északkeleti tájakon vonultak a záporok. Ezúttal is igen változatos, foltszerű eloszlásban hullott a csapadék, nullától 35-40 mm-ig terjedt a tíznapos összeg értéke a térségben. Ennek ellenére sem jellemző aszály vagy súlyosabb szárazság a Tiszántúl északi felében, figyelmet érdemel viszont, hogy még mindig 100 mm körüli az 1 méter mély talajszelvény vízhiánya. Bőségesen elkelne még a nedvesség a kezdődő késő-nyári talajmunkák, így a tarlóápolás és a repce, valamint a korai vetésű kalászosok magágykészítési munkáihoz, s a még mindig intenzíven fejlődő zöldségfélék, gyökgumósok, az érésben lévő kukorica, napraforgó és a gyümölcsösök vízigényének fedezéséhez.

Debreceni Egyetem, AKIT DTTI

Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!