Csak a kapacitásuk felén

Lényegesen kisebb volt a tavalyi almatermés a 2018-asnál, így a léüzemek az előző évi mennyiségnél körülbelül 50 százalékkal kevesebbet vásároltak fel. Az étkezésialma-készletek is szűkösebbek, egyelőre nincs tárolási probléma – erősítette meg lapunknak a Világgazdaságnak adott nyilatkozatát Apáti Ferenc.

– A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács előzetes adatai szerint körülbelül 400 ezer tonna volt a tavalyi almatermés – mondta a csengeri származású Apáti Ferenc, a szervezet alelnöke. Mint kiemelte, 2018-ban bő volt a termés, a FruitVeB adatai szerint 840 ezer tonna, ebből 470 ezer tonnát vásároltak fel a léüzemek.

Az alelnök szavaiból kiderült, hogy a tavalyi termésből csupán feleannyi, 230–240 ezer tonna került a feldolgozókhoz, ami azt jelenti, hogy a 2019-es szezonban a léüzemek a kapacitásuk felén működtek.

A tavalyi szüretből mintegy 100–120 ezer tonna étkezési alma a FruitVeB alelnöke szerint szűken elég a hazai piacra.

Az almafogyasztás ugyanis a hivatalos statisztika szerint fejenként 11-12 kiló, összesen 110-120 ezer tonna évente, de a terméktanács az egyéb csatornákon a háztartásokba kerülő gyümölccsel együtt 140-150 ezer tonnára becsüli a magyar lakosság étkezésialma-igényét.

Apáti Ferenc információi szerint a kereskedők körülbelül 20 százalékkal kevesebb almát vásárolnak az ebben az időszakban szokásosnál. A drágulás miatt kisebb mennyiséget vesz fel a piac. Az évi körülbelül 20 ezer tonna export mellett az egyéb feldolgozók – például a pálinkafőzdék – általában 50-60 ezer tonna almát vásárolnak fel.

Apáti Ferenc hozzátette: ez a tavalyi termésből csak a szokásos mennyiség fele lesz. A tapasztalatok azt mutatják, hogy amikor magas a léalma ára, akkor az egyéb feldolgozók nem vásárolnak, és ez a pálinkaüzemekre kifejezetten jellemző – nemcsak az alma, hanem más gyümölcsök esetében is.

– Ha olcsó a gyümölcs, bevásárolnak, és készletezik a pálinkát. Más kérdés, hogy a készlet finanszírozása többletköltséggel jár – mondta a FruitVeB alelnöke.

Ötvenhét százalékon

– Annak ellenére, hogy Magyarországon rekord alacsony termés volt, illetve hogy a meghatározó lengyelországi termést is 30-35 százalékos kieséssel becsülték, a sűrítménypiac nem fogadta el a megnövekedett gyártási költségeket, és csak a minimális mennyiségeket kötötték le.

Jelenleg sok gyártónál van az átlagnál magasabb készlet, az árak jelenleg alacsonyabbak a gyártási költségnél – mondta lapunknak Kovács Károly György, a mátészalkai Eszat Kft. ügyvezetője, aki hozzátette: ők a kapacitásuk 57 százalékán működtek a 2019-es szezonban.

TG