megújuló energia

2020.03.03. 11:11

A modern ipar „vitaminjai”

Hirtelen a ritkaföldfémek címlapra illő stratégiai és gazdasági jelentőségű anyagokká léptek elő.

Fotós: AS

Fotós: AS

Az egyik kínai miniszterhelyettes úgy fogalmazott, hogy „a ritkaföldfémek a modern ipar vitaminjai, és Kína XXI. századi, új anyagokkal teli kincsesládája”.

Az ország nemcsak a legnagyobb termelője e drága ásványoknak, hanem legnagyobb felhasználója is. Kína már most a napenergia-ágazat vezető szereplője, emellett a szélenergiával előállított villamosenergia-termelés legmagasabb kapacitásával is büszkélkedhet.

A periódusos rendszerből ritkaföldfémként ismert elemek 2010-ben hirtelen „hírhedtté” váltak.

Egészen addig csak nagyon kevesen tudtak ezen elemek hasznosságáról.

Pedig a megújuló energiaforrások előállításában és a zöldtechnológiában (szélturbinákban, napelemekben és az energiatakarékos világításban), csúcstechnológiai alkalmazásokban (számítógépekben, okostelefonokban és orvosi eszközökben), valamint a hadiiparban (rakétavezérlő rendszerekben, okosbombákban és tengeralattjárókban) már nélkülözhetetlenné váltak.

Kína a legnagyobb exportáló

E ritkaföldfémek koncentrációja igen nagy, mert 93 százalékuk egyetlen országra, Kínára összpontosul. Még sohasem fordult elő a történelemben, hogy egyetlen nemzet olyan mértékben markában tartott volna egy elemcsoportot, mint ahogyan Kína a ritkaföldfémeket.

Az meg még hihetetlenebb, hogy a „létfontosságúként” megjelölt további elemek, ásványok világszerte csupán néhány országból származnak, s köztük ismét csak Kína a domináns.

2014-ben pl. az Európai Unióba érkező húsz legfontosabb ásványianyag-forrás mindegyikének legnagyobb exportálója Kína volt (pl. antimon 87%, gallium 69%, magnezit 69%, magnézium 86%, volfrám 85%).

A New York-i professzor, Sophia Kalantzakos: Kína és a ritkaföldfémek geopolitikája című könyvében sok más mellett olvasható, hogy 2010 szeptemberében Kína leállította a ritkaföldfémexportot Japánba egy haditengerészeti incidens miatt.

A ritkaföldfémek 5-8-szoros árrobbanása ráirányította a figyelmet e súlyos geopolitikai kérdésre.

Kína már 2010 előtt is „kiéheztette” a világot ritkaföldfémekből, mert a 2005. évi 66 ezer tonna ritkaföldfém-oxid exportját, 2010-re 30 ezer tonnára csökkentette. A ritkaföldfémválság közel két évig borzolta a kedélyeket világszerte.

Számos vállalat úgy próbálta kivédeni e kritikus évek hatásait, hogy termékeik gyártását Kínába helyezték át, így garantálva a ritkaföldfémekhez a megfizethető és folyamatos hozzáférést.

A napelemekben is nélkülözhetetlenné váltak a ritkaföldfémek | Illusztráció: MW-ARCHÍV

Hszi Csin-ping kínai elnök Párizsban Napóleon Kínáról ejtett szavait idézte, aki szerint Kína egy alvó oroszlán, amelynek ébredése meg fogja rázni a világot. Az elnök bejelentette: az oroszlán felébredt, de békés és barátságos. Kína kritikusai szerint viszont agilis kereskedelmét elsősorban geo­stratégiai és nem gazdasági szempontok vezérlik.

A ritkaföldfémeket igen gyakran oxid formájában adják el. Az teszi különösen értékessé őket, hogy az elektronikus, mágneses, optikai és katalitikus tulajdonságok széles spektrumát mutatják. A ritkaföldfémek alkalmazási területei felölelik a modern ipar teljes vertikumát (pl. autók katalizátorai, üvegek, tükrök, tv-képernyők, számítógép-monitorok fényezése, mágneses tervezés, akkumulátorcellák, folyadék­kristályos kijelzők (LCD-k) és plazma­képernyők, kompakt fénycsövek stb.). Mind közül is a legfontosabb a mágnesek előállítása, amelynek teljes ellátási lánca Kínában található. Amikor a ritkaföldfémek amerikai bányászata leállt, a mágnesipar és a szakértők ­elhagyták az országot, és Kínába költöztek.

Egy kézben tartják

Az éghajlatválság súlyosbodásával megnő a szélturbinák szerepe, e generátorok mérete és súlya jelentősen csökken, ha ritkaföldfémeket használnak fel hozzá. Az állandó mágneses technológia domináns szerepet játszik az elektromos járművek piacán is. Például egy hagyományos gépkocsiban 0,45 kg ritkaföldfémet használnak fel, míg egy hibrid elektromos jármű esetében kb. 4,5 kg-ot.

A teljes energiatakarékos világításra átállás esetén az EU-ban becslések szerint a megtakarított energia egyenértékű lesz Románia teljes villamosenergia-fogyasztásával.

Egészen a közelmúltig a ritkaföldfém-bányászat környezeti hatásait nem kezelték Kínában. Ironikus, hogy a csúcstechnológia és a zöldtechnológiák e csodás elemei igen súlyos környezeti károkkal járnak. Kína nemcsak a ritkaföldfémek termelését, hanem kohászatát is szinte egy kézben tartja. Az újrahasznosítás nem jellemző, áttörő innováció a ritkaföldfémek helyettesítésére nem várható, ezért a termelés növelése révén lehet csak a digitális világ megteremtéséhez és a gazdaság szénmentesítéséhez szükséges ritkaföldfém-mennyiséget előállítani.

E sorok írójának a Statisztikai Szemlében megjelent írása kiemeli, hogy Kína először a mágnespiacot célozta meg, mivel a mágneses technológia a ritkaföldfémek egyik legfontosabb kereskedelmi és katonai jellegű felhasználási területe.

Az egyik kínai miniszterhelyettes úgy fogalmazott, hogy „a ritkaföldfémek a modern ipar vitaminjai, és Kína XXI. századi, új anyagokkal teli kincsesládája”.

Az ország nemcsak a legnagyobb termelője e drága ásványoknak, hanem legnagyobb felhasználója is. Kína már most a napenergia-ágazat vezető szereplője, emellett a szélenergiával előállított villamosenergia-termelés legmagasabb kapacitásával is büszkélkedhet.

dr. Hajnal Béla

A high-tech versenyben a világ Kína jóindulatára van utalva. „A világ úgy tűnt, aludt, miközben Kína egyre inkább a ritkaföldfémipar Góliátjává vált. A világ többi részének közel húsz évbe telt, amíg ráébredt arra a felismerésre, hogy a csúcstechnológia jövője ennek az egy szállítónak a kezében van” – fogalmazta meg aggodalmait egy nyugati szakértő.

A japán kereskedelmi miniszter szerint „ha nem tudunk hozzáférni e nélkülözhetetlen erőforrásokhoz, lelassul a megújuló energiaforrásokra áttérés”. Kína ipara igen nagy előnnyel jelenik meg a high-tech versenyben. Az ország geopolitikájának vezérlőelve egy híres stratéga, Szun-ce ajánlása: „A legnagyobb diadal nem az, hogy minden csatát megnyerünk, hanem az, hogy az ellenséget harc nélkül győzzük le.”

Prof. Hajnal Béla,

a TIT Jurányi Lajos Egyesület elnöke

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában