Megtépázta a fagy és az eső a meggyeseket

Hunyadi István, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakmai igazgatója így nyilatkozott kedden, egy átlagos év termésének csak a negyede várható kajszibarackból, de kevesebb lesz almából, meggyből és cseresznyéből is. A gyenge termés a tavaszi fagy, az aszály, a nyár eleji esőzések számlájára írható

Most éppen a meggy- és a cseresznyetermelők figyelhetik, ahogy az egész éves munkájuk gyümölcse „lerohad” a fáról

– jegyezte meg a szakmai szervezet igazgatója. Ugyanezt erősítették meg lapunknak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei termelők is, hozzátették: a meggynél felvásárlási árakról jelen pillanatban felesleges beszélni, mert nincs olyan tétel, amit eladásra tudnának kínálni.

Földön végzi a repedt meggy

Kétségbeesetten néznek az égre a meggytermesztők országszerte, hiszen a szűnni nem akaró eső lassan egyéves munkájukat s minden reményüket darabokra szaggatja.

Az esőtől romlott a minőség

– S ez szó szerint érthető, mert a fagyok után megmaradt termést, most éppen az érdi meggyet szeretnék betakarítani a gazdák, de a rengeteg eső miatt a termés mintegy 30 százaléka már a fán ki van repedve. Ez azt jelenti, hogy ipari feldolgozásra nem, vagy csak korlátozottan alkalmas akár a fagyasztó-, akár a konzervipart nézzük – adott gyors helyzetjelentést lapunknak Keczkó Péter.

A nagycserkeszi Penta TÉSZ vezetője hozzátette: a lékoncentrátum vagy sűrítmény előállításához ez a fajta kevésbé alkalmas, illetve a sok eső miatt alacsony a sav- és a cukortartalma, ennek következtében nem is akarják sűrítményhez felvásárolni, és a szeszipar sem veszi. Egyelőre várnak a cigánymeggyre és az oblacinskára, ami jobb minőségi paraméterekkel rendelkezik. Az érdi meggy az étkezési piac és konzerv­gyártás alapanyaga, finom és ízletes, kicsit savanykás ízű és nagyon egészséges. Jelenleg nem betakarítható és nem értékesíthető a minőségi romlás miatt.

Felvásárlási árakról jelen pillanatban felesleges beszélni, mert nincs olyan tétel, amit eladásra kínálni tudnánk

– jegyezte meg Keczkó Péter. Amúgy a várható nettó eladási ár 260–300 forint között lehet. Minden felvásárló kinyitott, és a gyáraknak is nagyon kellene a meggy, de nincs olyan gépi technológia, amivel a repedt meggyet megfelelően ki lehet válogatni és fel lehet dolgozni. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a hétvégére is jelentős eső várható, pedig most egy cseppre sem lenne szükség.

Nincs kárenyhítés

Mivel folyamatosan esik az eső, ez sem viharkárnak, sem felhőszakadásnak nem minősül, így sem a kárenyhítésből, sem a piaci biztosítótól nem számíthatnak a veszteségek mérséklésére a ter­mesztők.

– Sajnos hiába nagy a kár, ezt a rendszer nem kezeli – jegyezte meg a Penta TÉSZ vezetője, aki elmondta azt is: a gazdáknak nincs annyi tartalékuk, hogy túléljenek egy veszteséges évet, és még a jövő évi termést is előkészítsék. A többi meggyfajtából annyi meggyet kellene leszedni és értékesíteni, hogy a költségek nullára kijöjjenek. Ez most szinte lehetetlennek tűnik.

Az érdi meggy teljesen elment, a termés jelentős része a földre kerül, amit lehet, szeretnénk megmenteni.

– A fürtös meggyben még bízunk – tette hozzá Keczkó Péter, de a realitás az, hogy elképzelni sem tudják, mint hoznak a következő napok. Nagyon nagy veszélyben van a meggytermés, s nemcsak a megyében, hanem az egész országban, semmi remény a normális szezonra.

A szakma az idén 50 ezer tonna meggy betakarításával számolt, ennek 20-25 százaléka érdi, amiből 10 ezer tonna biztosan tönkremegy most. Ez 250 forintos kilónkénti árral számolva többmilliárdos veszteség, és a többi meggy is veszélyben van.

Fagy, vihar, eső

– Ami nem fagyott le, és amit nem vert le a vihar, azt most elviszi az eső – mesélte lapunknak egy megyei meggyes­gazda, akinek 900 fája van, ezek fele korai – úgy tervezte, hogy ezen a héten leszüretelik az érdi fajtát, de egyelőre fogalma sincs arról, el tudja-e adni.

– Áprilisban 80–100 gyümölcsfánk elfagyott, de ezt leszámítva jó évre készültünk: rengeteg volt a virág, nem is hullott meg nagyon, és az ágak tömve voltak – alig van olyan fa, aminek egy-egy ágát ne kellett volna alátámasztani, hogy le ne törjön a nagy súly alatt. Tudtuk, hogy kevés a meggy, és abban bíztunk, hogy jó ára lesz – ez utóbbi többé-kevésbé bejött, mert a szárral szedett meggy kilójáért 320 forintot kínált a felvásárló, aki a múlt héten eljött, megnézte a fákat, és azt mondta, az összeset megveszi. Ha vasárnap jött volna, biztosan nem ezt mondja... – tette hozzá a meggyesgazda, aki szomorúan konstatálta, hogy minden második-harmadik szem kirepedt.

Évek óta szárral szedjük a meggyet, mert egészséges, nem piros, hanem bordó és nagyobb, mint 22 milliméter – és általában 50–60 forinttal többet adnak érte, mint a szár nélkül szedettért.

– Most is így terveztük, de ha válogatni kell, már nem éri meg, hiszen a különbséget elviszi a plusznapszám, ráadásul ha hozzányúlunk, félő, hogy megsérül, úgy pedig nem veszik át – jegyezte meg a termelő. – De a megrepedt szemeket akkor sem tudjuk eladni, ha szár nélkül szedjük, így nem tudjuk, mi lesz vele. A fürtös meggy egészséges, de ha tovább esik az eső, az is kireped, és akkor nemcsak a fele termés vész oda, hanem az egész...

BM, SzA