Megtakarításban landol a törlesztő

– Biztató, hogy minden lehetséges eszközzel igyekeznek megvédeni itthon a gazdaságot, de messze még a válságból való kilábalás, nem szabad hátradőlniük az embereknek, tudatosan meg kell tervezniük pénzügyeiket. Nem árt spórolni – mondta dr. Fazekas Sándor közgazdász. Hozzátette: a lakossági hitelek valamivel több mint felénél éltek a hiteltörlesztési moratóriummal, jellemzően a rövidebb lejáratú, magasabb.

– Mintha egy kicsit felrázta volna a koronavírus-járvány az embereket, hogy legyenek megfontoltabbak a pénzügyekben, de ennél azért sokkal árnyaltabb a kép – mondta dr. Fazekas Sándor, közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Navigátor Tanácsadó Irodahálózat nyíregyházi irodájának a vezetője arra a kérdésre, hogy tudatosabban tervezik-e pénzügyeiket a családok ebben a rendkívüli esztendőben.

A válság kirobbanásakor nagyon sokan átmenetileg vagy sajnos tartósan jövedelemcsökkenéssel vagy -kieséssel küzdöttek, emiatt jelentősen visszafogták kiadásaikat, és akinek banki kölcsöne van, belépett a hiteltörlesztési moratóriumba. A statisztikák szerint a lakossági hitelek 50 százalékánál éltek ezzel a lehetőséggel, jellemzően a rövidebb lejáratú, magasabb kamatozású kölcsönöknél.

Egy keveset félre kell tenni

– Figyelembe véve a jövedelmi helyzetet és a munkaerőpiaci mobilitást, a moratóriumot igénylő ügyfelek 15 százaléka úgynevezett sérülékeny csoportba tartozik, ami azt jelenti, hogy lehetnek fizetési nehézségeik a moratórum lejárta után. Nincs még kidolgozva, de ezekre a sérülékeny csoportokra fognak gondolni december 31-e után is, a moratórium meghosszabbításának feltételrendszere, részletei egyelőre nem ismertek. Mindezek mellett a hitelpiacon nem volt uborkaszezon az idén nyáron sem. A hitelek mind a vállalati, mind pedig a lakossági konstrukciókban ugyanúgy futnak, mint máskor, nem mutatta jelét a válság, és aki megengedheti magának, továbbra is megtakarít – tudtuk meg dr. Fazekas Sándortól.

A pénzügyi tanácsadó elmondta, sajnos a lakosság nagy része nem tesz félre, holott a vírusjárvány alatti képlékeny gazdasági és pénzügyi helyzetben szükség lenne rá.

– A magyar háztartások mindössze felének van annyi megtakarítása, amennyivel legalább két hónapot át lehet vészelni, illetve azok, akik a koronavírus-járvány hatására munkanélküliek lettek, átlagosan három hónapra elegendő tartalékkal bírtak. A fiatalok „perselyében” még ennyi sincs. Most azt hallják a járvány elleni védekezés kapcsán, hogy nem fog leállni a gazdaság, nem zárnak be gyárak, nem fékezhetők a szolgáltatások, ezért félő, hogy sokan kényelmesen hátradőlnek, és nem spórolnak meg semmit, holott egy nem várt jövedelemcsökkenés vagy munkahelyelvesztés esetén huzamosabb időre kiüresedhet a pénztárca. A hitelfék rendszere működik, és a bérek maximum 50 százaléka terhelhető adóssággal, mégis egy-egy család vállát egyszerre többféle kölcsön is nyomja. A moratórium abban is segítség, hogy egyszerre nem kell mindet fizetni, fel lehet függeszteni legalább az egyik visszafizetését – részletezte a szakember. Egyébként az év végéig bevezetett moratórium sok mindenre ad lehetőséget, akár arra is, hogy a lakosság félretegye a hiteltörlesztők összegét, és megtakarításokban helyezzék el. Futnak is a magasabb hozamú befektetések, állampapírok – mondta el dr. Fazekas Sándor.

KO