2020.09.16. 15:23
Gyenge burgonyaszezon
Az idén 1408 hektáron vetettek burgonyát a megyei gazdák.

Veress Gergely szerint a vásárlók nem nézik, hogy hazai vagy importburgonyát vásárolnak
Forrás: MW-archív
Fotó: AS
– Az idei szezonban a burgonyám minősége, illetve a termés mennyisége is jócskán elmarad a tavalyitól, nyugodtan nevezhetjük mindkettőt gyengének – mondta lapunknak az Újfehértó mellett gazdálkodó Veress Gergely, aki három évtizede termeszt burgonyát. Hozzátette, a csapadékos nyár miatt lett gyengébb a termés.
– A piac is összezuhant, nagyon alacsony a felvásárlási ár, mindenki szabadulna a terméstől, mielőtt „ideér” a lengyel import, jelenleg negyven és ötven forint közt mozog a kilónkénti ár – adott helyzetjelentést az újfehértói gazdálkodó, aki szerint ezek után érthetetlen, a piacon miért adják kétszáz forintért a krumplit. – Én önköltséges áron tudom csak eladni a burgonyát, a vásárló sokallja a kétszáz forintot. Hogy ez az árszakadék hogyan jöhet létre, azt egyszerűen nem is értem – panaszkodott Veress Gergely, aki szerint a környékbeli száraztárolók és hűtőházak minden ősszel tele vannak külföldi burgonyával, ami szintén rontja a kistermelők piaci helyzetét.
Nem változik semmi
– Rengeteg dolog van, amiről évek óta beszélünk, de semmi sem változik. Hallani arról is, hogy egyes érdekcsoportok behozzák külföldről a krumplit, aztán átcsomagolják, átcímkézik, majd hazaiként értékesítik tovább. Ezek után nem csoda, hogy a kistermelő nem tud fejleszteni, nem tud új gépeket vásárolni, és előbb vagy utóbb lemarad és elveszíti a versenyképességét – sorolta a problémákat Veress Gergely. Elmondta azt is, hogy ötről a hatra tudjon jutni, szükség volna új ültető-, válogató- és betakarítógépekre, de ezeket nem adják ingyen. Az újfehértói termelő az összefogás hiányáról is beszélt, ugyanis ha nyolc-tíz gazda összefogna, közösen megvásárolhatná a fent említett gépeket. – Sajnos a vásárlók nem igazán nézik, hogy magyart vagy külföldi krumplit vásárolnak, kevés a tudatos fogyasztó – tette hozzá Veress Gergely, majd kiemelte, ezek a problémák nemcsak a burgonyatermesztésre jellemzőek, hanem általánosak, így szerinte igazak az alma vagy a dinnye esetében is.
Az idén 1408 hektáron vetettek burgonyát a megyei gazdák – tudta meg lapunk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei igazgatóságától. Sarkadiné Ruzsinszki Ágnes megyei igazgató tájékoztatása szerint tavalyhoz képest (1078 hektár) nőtt a vetésterület, de még így is messze elmarad a kilencvenes évektől, amikor hétezer hektáron termesztettek burgonyát megyénkben.
TG