Nem szabad lebecsülni a felnőttképzés szerepét

– A jelenlegi OKJ-s rendszer december 31-én megszűnik, de még nem tisztult le, hogyan alakul át a felnőttképzés – mondta lapunknak Végh Béla, a Perfekt felnőttképző intézmény vezetője, és hozzátette, a változás hírére jóval többen jelentkeztek az őszi képzéseikre, a sportedzői, a pénzügyi-számviteli ügyintéző, a társadalombiztosítási bérügyintéző vagy a mérlegképes könyvelői szakon az év végéig biztosan indítanak új csoportokat.

– Nem szabad lebecsülni a felnőttképzés szerepét, hiszen 2018-ban 900 ezren, míg tavaly 1,2 millióan vettek részt ilyen rendszerű képzésekben – mondta el a szakember.

Megújulás előtt a hazai szakképzés

– Az átalakítás igyekszik megújítani a hazai szakképzést, ez pedig jelentős mértékben érinti az OKJ-s képzéseket is, ugyanis az Országos képzési jegyzéket a Szakmajegyzék váltja fel – mondta el lapunknak Nagyné Varga Katalin, a megyei kereskedelmi és iparkamara főtitkára, és hozzátette: az OKJ-t számos kritika érte, elsősorban amiatt, hogy túl sok szakképesítést tartalmazott, illetve kétségbe vonták a felnőttképzésben megszerezhető bizonyítvány mögötti tudástartalmat.

– Úgy vélem, az OKJ-s képzések minősége alapvetően attól függ, hogy a képzést szervező intézmény mennyire tartja fontosnak, hogy minőségi képzést biztosítson a résztvevőknek – mondta a főtitkár, hozzátéve, természetesen a megyei vállalkozások is alkalmaznak OKJ-s végzettséggel rendelkező szakembereket, sőt gyakran a cégek részéről jelentkezik a képzési igény a saját munkavállalóik továbbképzésére.

Személyi és tárgyi feltételek

– Sokszor elhangzott az OKJ-s képzésekkel kapcsolatban, hogy nem feltétlenül jó, ha ugyanazt a bizonyítványt kapja az, aki három évig tanulja a szakmát iskolai keretek között, és az, aki egy 900 órás tanfolyam keretében sajátította el azt. Ez persze nem azt jelenti, hogy annak, aki felnőttképzésben vett vagy vesz részt, nincs meg a szaktudása, azonban a megfelelő színvonal meglétéhez számos feltételnek kell egy időben teljesülnie. Nagyon fontos, hogy a felnőttképző intézmény a jogszabályoknak megfelelően, lelkiismeretesen szervezze meg a képzést, és hogy rendelkezésére álljanak a szükséges személyi, tárgyi feltételek egyaránt – fogalmazott Nagyné Varga Katalin.

A duális rendszerben hisz

Terdik János szerint jó szakemberek a duális képzési rendszerben „születnek”, úgy, hogy a tanulók 1500–1700 órát töltenek el elméleti, illetve gyakorlati képzéssel.

– Annak idején részt vettem a duális képzési rendszerű, hegesztő és szerszámkészítő szakma elméleti oktatási anyagának elkészítésében. Ez a képzési forma jó lett volna, de a végrehajtás nem mindenütt történt a vonatkozó rendeletek szerint, több iskolában ugyanis, hogy a tanárok előírt óraszámát biztosítani tudják, az elméleti oktatás mellett a gyakorlati képzést is az iskola falai között végezték. Véleményem szerint ez utóbbiakat a gyakorlati oktatóhelyeken kellett volna tartani – adott tágabb kitekintést a nyíregyházi Termaschinen Kft. tulajdonos-ügyvezetője. Az acélipari berendezések gyártásával foglalkozó cég vezetője hozzátette, az alapos szaktudáshoz elengedhetetlen a részszakmai képzés esetében is a minimum 500-600 órás elméleti és gyakorlati képzés.

– A tanfolyami rendszerű OKJ-s képzés óraszámát pontosan nem ismerem, de azt gondolom, 500-600 óránál kevesebb elméleti és gyakorlati felkészüléssel nem kap minőségi munkára alkalmas dolgozókat az ipar – vélekedett.

– Képzett munkaerő a duális képzésből jöhet, ha azt a rendeletek szellemében valósítják meg. Biztos vannak olyan szakmák, például a baromfi-feldolgozó iparban, ahol a tanfolyam jellegű képzésből érkezők megoldást jelenthetnek, de a gép- és acél­iparban ez nem így van. Az alacsony óraszámban képzett munkaerő nem alkalmas hatékony munkavégzésre a termelőüzemekben. Én is próbálkoztam részszakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező dolgozót alkalmazni, sikertelenül – mondta Terdik János, aki szerint nem lehet egy lapon említeni egy OKJ-s képzést a szakiskolai képzéssel.

Jól képzett szakmunkások

– A gépiparban, a CNC-s szakmában a tanfolyamokról érkezőket csak úgynevezett „zöld gombos” dolgozóként lehet alkalmazni, a gépeket ugyanis csak a jól képzett szakmunkás tudja beállítani, a tanfolyamon végzett dolgozó kizrólag a munkadarab cseréjét hajtja végre, és a zöld gombot nyomkodja. Ez véleményem szerint nem szakmunka – nyomatékosított az ügyvezető, majd hozzátette, valamennyi fizikai dolgozójuk 3 éves szakmunkásképző rendszerben megszerzett bizonyítvánnyal rendelkezik.

Tarnavölgyi Gergely