biogazdálkodás

2020.11.21. 13:29

Növekvő igény a biotermékekre

Dr. Torda Márta: el kell gondolkodnunk azon, gondos gazdái vagyunk-e a ránk bízottaknak.

Dr. Torda Márta

Fotós: Galambos Béla

– Ha a világ nem cselekszik sürgősen, a biológiai sokszínűséget katasztrofális veszteség, az emberiséget elmondhatatlan szenvedés sújtja – írják tudósok. Őszentsége II. János Pál pápa már 1990-ben a béke világnapja alkalmából felhívta a figyelmet az ökológiai válság okozta pusztulásra. Nagyon fontosnak tartotta a környezeti felelősségtudatra nevelést, felelősséget önmagunkért, másokért és a Földért magáért – vezette be a két éve a rakamazi Földész Fórumot nyitó előadását az Agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködések Főosztályának vezetője. Dr. Torda Márta eszünkre, szívünkre egyaránt apelláló gondolatai mit sem vesztettek aktualitásukból.

– A jövő útja a biogazdálkodásban rejlik, hiszen a fogyasztók ma már egyre inkább elvárják, hogy pénzükért minőségi terméket kaphassanak. Az élelmiszerek esetében is egyre meghatározóbb szerepe van a származási helynek és a megbízhatóságnak. Ennek eredményeképp világszerte folyamatosan emelkedik a bio­termékek iránti kereslet.

Dr. Torda Márta
Fotó: Galambos Béla

Természetes kontrollt

– A magyar gazdáknak is jobban kellene élniük az ökológiai gazdálkodásban rejlő lehetőségekkel, amelynek lényege, hogy nem használnak szintetikus növényvédő szereket, műtrágyát és géntechnológiával módosított szervezeteket, a termelés során a természetes folyamatokat részesítik előnyben. Az ökológiai gazdálkodás a külső erőforrások bevitele helyett a terméshozam és ellenálló képesség növelése érdekében a természet folyamatait engedi érvényesülni. Ez a gazdálkodási forma a munkaigényesek közé tartozik, ezért elterjedése jó hatással lehetne a foglalkoztatásra is.

– A gazdasági lehetőségeken túlmenően további előny, hogy a szermaradványoktól mentes biotermékek fogyasztása javíthat a hazai lakosság általános egészségi állapotán, és a környezetre gyakorolt hatásai is kedvezőek: megőrzi a talajtermékenységet, kedvezően hat a biológiai sokféleség fenntartására és a vizek minőségére.

Kiváló lehetőségeink

– Az európai tendenciákkal ellentétben hazánkban sajnos nem nőtt megfelelő mértékben az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás alá vont területek nagysága. Ez jelenleg mindössze a mezőgazdasági terület 2,5%-ára terjed ki, pedig Magyarország kedvező klímája, jó minőségű termőföldje s a nagy hagyományokkal rendelkező növény- és állatfajtái lehetővé tennék, hogy mesterséges szerek nélkül is kiváló élelmiszereket állítsunk elő.

– Ami a magyar agrárium kilátásait illeti, megállapíthatjuk, hogy mindaz a kincs, ami hazánk birtokában van – a jó adottságú termőföld, a szaktudás –, a jövőben még inkább felértékelődik. Bolygónk növekvő népessége, a klímaváltozás hatásai arra ösztönöznek, hogy megörökölt értékeinkkel jól gazdálkodjunk...

– Meggyőződésem, hogy a magyar vidék nagyszerű természeti adottságaira és hagyományaira támaszkodva közös erővel elérhetjük azt, hogy a szorgalom és hozzáértés eredményre vezessen: az agrárium és a hozzá kapcsolódó tevékenységek biztos megélhetést jelentsenek a gazdálkodók számára a jövőben is.

Teremtett világ gazdái

– Végül a téma anyagi vonatkozásaitól kicsit eltérve, a Teremtés könyvében, ahol Isten első, emberiségre vonatkozó kinyilatkoztatását találjuk, van egy visszatérő mondat: „És látta Isten, hogy jó.” Miután megteremtette az eget, a tengert, a földet és összes részeiket, Isten megteremtette a férfit és a nőt. Ezen a ponton azonban a visszatérő mondat jelentősen megváltozik: ...és látta Isten, hogy mindaz, amit alkotott, nagyon jó volt – tehát megkülönböztette az embert minden más teremtményétől…

– Ezzel a gondolattal, kinyilatkoztatással az embert Isten a megteremtett világ gazdájává tette, hiszen átadta azokat a tulajdonságokat, melyek isteniek voltak, és mindezt a szeretetre alapozta. El kell gondolkodnunk azon, hogy gondos gazdái vagyunk-e a ránk bízottaknak, a szeretet útját járjuk-e földi életünk során. Úgy látom, hogy vannak közöttünk olyan elkötelezett emberek, akik erre figyelnek, és reméljük, hogy másokat is sikerül erre az útra téríteniük, hiszen Kassai Lajos szavaival élve: „Aki azt hiszi, hogy a globalizáció megtorpan, mielőtt felemésztené kulturális és biológiai környezetünket, téved. Ne várjunk a cselekvéssel, hiszen a kőkorszaknak sem az vetett véget, hogy elfogyott a kő.”

Névjegy

Dr. Torda Márta 63 éves, 3 gyermek édesanyja és 3 gyermek büszke nagymamája. Jelenleg a Kárpát-medencei Együttműködések Főosztályának ­vezetője. Egyetemi tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán (MSc/MA), majd az ELTE Jogi Továbbképző Intézetében végezte, ahol jogtanácsosi/ügyvédi szakvizsgát tett. A Magyar Női Unió Egyesület alapító tagja, 2014 májusától alelnöke. 2019-ben a Zichy Antónia-díj nyertese.

KM

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!