Minimálbér: ahogy a gazdaság teljesít

– Tíz éve, 2010 óta a hazai minimálbér, a GDP növekedési üteméhez igazodva, havi 73 500 forintról 161 ezer forintra nőtt. Hiába emelkedett azonban 10 év alatt ez az összeg a duplájára, az életszínvonalra nem tett akkora hatást, hiszen a költségek is nőttek, és az infláció is kihatással van a pénz értékére – mondta lapunknak dr. Egri Imre egyetemi oktató.

A gazdasági szakember az Európai Unió 2019-es adatgyűjtésére hivatkozva beszélt az uniós bérekről, átlagkeresetekről is. Eszerint a tagországokban a havi átlagkeresetek 281 és 3250 euró között szóródtak. Ez 11,6-szeres különbséget mutatott a két szélső ország (Lettország és Dánia) között. A fogyasztói árszínvonal azonban Dániában több mint 2,3-szer magasabb volt, mint Lett­országban, így a vásárlóerő alapján számított különbség a két ország között „csak” négy és félszeres. A vásárlóerőt alapul véve viszont nem Dániában, hanem Luxemburgban volt a legmagasabb a havi kereset, amely a lettországinak 4,9-szerese.

Kisebb-nagyobb eltérések

A nők keresete az EU-ban átlagosan 28 százalékkal volt alacsonyabb, mint a férfiaké. A legnagyobb a különbség Nagy-Britanniában (36 százalék), de Ausztriában (29 százalék), Szlovákiában (28 százalék), Görögországban (29 százalék) és Cipruson (30 százalék) is elég nagy a differencia. A legkisebb a két nem keresete közötti különbség Szlovéniában, ahol a nők fizetése 11 százalékkal alacsonyabb, mint a férfiaké, de arányaiban ez jellemző Magyarországon, Lengyelországban, Belgiumban, Svédországban és Finnországban is. Az unióban a középiskolai végzettséggel nem rendelkezők havi fizetése volt a legalacsonyabb, a diplomásoké a legmagasabb, a középiskolai végzettségűek pedig a kettő közötti összeget keresnek.

Magyarországon a képzettség nagyobb kereseti különbséget eredményez, mint a legtöbb uniós országban. Az Európai Unióban a 2000-es években minimálbérre bejelentett foglalkoztatottak aránya 0,4–3,1 százalék között mozgott. A legmagasabb volt a minimálbéren foglalkoztatottak aránya Luxemburgban (16,9 százalék), de meghaladta a 10 százalékot Litvániában, Romániában, Franciaországban és Lettországban is. Hazánkban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 8,1 százaléka dolgozik minimálbérért – osztott meg néhány érdekességet az európai bérekkel kapcsolatban a dr. Egri Imre, a Nyíregyházi Egyetem tanára.

A GDP-vel függ össze

– Mitől is függhet a minimálbér összege? Ez elsősorban gazdasági kérdés, amelyet a szociális igények is „húznak”, a forrása pedig elsősorban a GDP növekedése. Ennek a növekedése adja azt a keretet, amelynek alapján a minimálbért is meg lehet határozni. Ha nem ez a fő irány, akkor a gazdaság inflációval kompenzál. Elindulhat egy eladósodási folyamat, illetve lassulhat a növekedés. A gazdasági „klasszikusok” szerint a legjobb szociálpolitika a jó gazdaságpolitika, vagyis nemcsak a technikai eszközök mennyiségét és minőségét, a beruházások mennyiségét kell növelni, hanem a dolgozók képzettségét, egészségét, létszámát is. Megállapítható, hogy a minimálbér nem politikai kérdés, hanem a gazdaság teljesítőképessége növekedési ütemének függvénye – zárta dr. Egri Imre.

TG