Szabolcs-Szatmár-Bereg

2021.11.12. 10:22

Adottak a lehetőségek a kertekben

Kiemelt támogatások segítik a versenyképesség megteremtését az almatermesztésben is.

KM

Fotós: Csapó Balázs

Adottak a feltételek az eredményes almatermesztéshez, sok gazda él is a lehetőséggel. Csak a megyénkben több száz sikeres pályázat jelzi az ágazat fejlődését – világítja meg e fontos kertészeti kultúra helyzetét az Agrárminisztériumtól kapott tájékoztatás.

A termesztők gondjairól és piaci kihívásairól fejtette ki véleményét a napokban lapunk hasábjain a nagycserkeszi Penta TÉSZ vezetője, Keczkó Péter. Az erre érkezett minisztériumi reagálás rámutat: az étkezési alma versenyképesen és nagy hatékonysággal termeszthető. A beruházás 8-10 év alatt megtérül, a ter­mesztéshez és áruvá készítéshez szükséges magas szintű technológia rendelkezésre áll, az étkezési alma piaca kiszámítható, ezt segíti a lerövidített értékesítési lánc is.

Gépvásárlás, tárolóépítés

Rendelkezésre áll a fogyasztói szokások változásához gyorsan adaptálható, széles fajtaválaszték, és az intenzív ültetvények kiemelt, termeléshez kötött támogatásban részesülnek. A termesztéstechnológia fejlesztésére egyszerűbb, célzott és az ágazati szakmai szervezetekkel részletesen egyeztetett pályázatokat írtak ki a közelmúltban. Ez többek között kitér az ültetvénytelepítés és kertészeti gépvásárlás támogatására is – érvelt a szaktárca, hozzátéve: az intenzív ültetvények létesítésének kiemelt támogatása hozzájárul a magas termőképesség és termésbiztonság, és ezzel a piaci versenyképesség megteremtéséhez. Az értékesítés biztonságát erősítik azok a vidékfejlesztési támogatások, melyek post-harvest technológia fejlesztését és hűtőházak építését segítik. A szervezett termékláncok kialakulását és a termelői alkupozíció javítását pedig a termelői szervezeteknek nyújtott támogatások szolgálják.

Elsőként az EU-ban

A magyar termékek forgalmazásának növelése érdekében közösségi marketingakciókat is támogat az agrártárca, és rendszeres tárgyalásokat folytatnak a kiskereskedelmi szereplőkkel. A természeti károk elkerülése és mérséklése érdekében bevezették az országos jégkármérséklő rendszert.

Emellett tavaly fejeződött be az a jogszabály-előkészítő munka, amelynek eredményeképp az Európai Unióban elsőként Magyarországon kezdhette meg működését a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer.

Az új kockázatkezelési eszköz termelési ágtól függetlenül nyújt kompenzációs kifizetést azon tagsággal rendelkező mezőgazdasági termelőnek, akinél a tárgyév jövedelme 30 százalékot meghaladó mértékben elmarad a megelőző évek átlagjövedelméhez képest. A minisztérium tájékoztatásában kiemelte, a 2016-os ültetvénytelepítési pályázattal Magyarországon 900 hektár almaültetvény újult meg, az idén 920 hektárt terveznek megújítani, és a kertészeti üzemek fejlesztésére csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében több mint 550 termelő pályázott.

Nagyobb biztonsággal

A szaktárca felhívta a figyelmet arra is, hogy az agrárkár-enyhítési rendszernek 2020-ban közel 75 ezer tagja volt, 3,73 millió hektár földterületet fedett le és csaknem 9 ezer termelő számára összesen 18,6 milliárd forint kár­enyhítő juttatást fizettek ki. A biztosítási díjtámogatás sikerét mutatja, hogy évek óta erős növekedést mutat mind a díjtámogatással lefedett terület, mind a támogatásban részesülő termelők száma és az elérhető biztosítások köre, míg a biztosítások díja folyamatosan csökken. 2020-ban megközelítően 21 ezer termelő kapott díjtámogatást, a díjtámogatott terület pedig meghaladta az 1,65 millió hektárt.

A program sikerének eredményeként 2020-ban dinamikusan nőtt a díjtámogatott biztosítások díjállománya, és értéke meghaladta a 14 milliárd forintot. A biztosítással lefedett terület közel 240 ezer hektárral növekedett. A legfrissebb adatok alapján a biztosítótársaságok és biztosító egyesületek 2021. évi állománydíja megközelítette a 16,8 milliárd forintot, ezért a tárca az idei évre meghatározott 11 milliárd forint keret­összeget 13 milliárd forintra emelte.

Az átlagosnál zivatarosabb 2019-es esztendőhöz képest 2020-ban a jégesőkár aránya az összes bejelentett káron belül a felére csökkent.

A jégkárral sújtott terület meghaladta a 32 ezer hektárt, ami ugyan csupán 14 százalékkal kisebb az előző évinél, a kifizetett kárenyhítő juttatások összege viszont közel 40 százalékkal, 730,09 millió forintra csökkent – fogalmazott a szaktárca.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!