Burgonya - Az öntözés lehet a megoldás

Ahogy szerdai számunkban megírtuk, folyamatosan csökken megyénkben is a burgonya termőterülete. Augusztinyi András, a Gyulatanyai Fajtakísérleti Állomás kísérleti vezetője a lehetséges okok között a klímaváltozást, az öntözés hiányát, valamint az import­krumpli és a külföldi vetőgumók térnyerését említette. A témában Rácz Imre is „szót kért”. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke rendszeres résztvevője a gyulatanyai fajtabemutatóknak, kamarai vezetőként szívén viseli az ágazat sorsát. 
 

Beszűkült a piac 

– Való igaz, hogy évről évre csökken a burgonya termőterülete a megyénkben is. A fajtaválasztási és az öntözési problémákon kívül a piaci lehetőségek beszűkülése is szerepet játszik ebben, ahogy az EU-ból hozzánk beözönlő importburgonya is letöri az árakat. Napi hír, hogy Lengyelországban az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adóját, ha ideiglenesen is, de eltörlik. Ez újabb lendületet adhat a kereskedőknek a behozatalra, hiszen ha csak a magyar áfát megkapják, szép haszonra tehetnek szert – fogalmazott Rácz Imre, aki szerint a termelési kedvre negatívan hathat a támogatással kapcsolatban kialakult jelenlegi helyzet is. 

– Pár évig, termeléshez kötve, kiemelt támogatást kapott a burgonya, ám ennek volt szakmai hátulütője is, hisz csak azok a területek kaptak támogatást, ahol elit szaporítási fokozatú gumót ültettek, míg az újravethető magyar fajták után nem lehetett forrást igényelni. Ez a támogatási forma is megszűnt amiatt, hogy az unióban ipari alapanyagként kezelték a burgonyát, így hazánkban is kikerült a zöldségnövények közül – mondta a megyei elnök. Hozzátette, a növénynek nagy az élőmunkaigénye, de ma nincs elég ember, aki bevállalja a mezőgazdasági munkákat. 

– Sajnos mára a közmunkaprogram elvesztette a gazdasági előnyeit, kontra­produktívvá vált. Nálunk egyelőre még csak elvétve van szükség külföldi munkásra, de egyes sajtóhírek szerint a szomszédos EU-s országokban egyre több Törökországból, Indiából és Pakisztánból érkező vendégmunkást foglalkoztatnak – említette Rácz Imre, majd áttért az öntözés helyzetére. A NAK megyei elnöke abban bízik, hogy a tavaly év végi egyeztetéssorozat után beindulhat a Nyírség vízpótlását és vízvisszatartását célzó beruházás tervezése, és mielőbb elkezdődhet a kivitelezés, melynek befejezése 2027-re várható. 

Vegyük a hazait! 

– A burgonya-, de a hazai zöldség- és gyümölcságazatot az segítené a leginkább, ha a magyar vásárlók nem lennének ennyire árérzékenyek, mert előfordul, hogy akár minőségi problémák mellett is az olcsóbb termékeket veszik le a polcokról. És további segítség lenne az a fajta tudatos vásárlói szokás kialakítása, hogy amíg van a településen helyi termelő, esetleg piac, addig onnan veszik meg a zöldségeket, és nem a nagy áruházláncok polcairól az importárut. Ezeknek a mechanizmusoknak a kialakításában évek óta kérünk állami segítséget is az osztrák és más példákhoz hasonlóan, ahol amíg hazai termék van, addig nem engednek be a határon semmilyen más országból almát vagy akár bort – zárta Rácz Imre. 

Borítókép: Rácz Imre (j3) rendszeres vendége a fajtabemutatóknak, képünkön (balról) dr. Vinnai Győző országgyűlési képviselővel, Feldman Zsolt államtitkárral és Augusztinyi András kísérleti vezetővel mustrálják a gyulatanyai felhozatalt | Fotó: Pusztai Sándor-Archív