Vízvisszatartás

2022.01.26. 20:00

Lesz mivel öntözni Szabolcs-Szatmár-Beregben?

Január elején ugyan jött egy árhullám, de ettől még nem lett sokkal több tartalékunk öntözővízből.

MJ

Akkor igazán szépek a tározótavaink, ha tele vannak vízzel | Fotó: Ungi Lajos

Akkor igazán szépek a tározótavaink, ha tele vannak vízzel | Fotó: Ungi Lajos

Az elmúlt években egyre gyakrabban emelgettük tekintetüket az égre, magunkban azt mormolva: add már, Uram, az esőt! Kellő mennyiségű csapadék nélkül nincs mezőgazdaság, nincs buja zöld környezet, és hosszú távon élet sincs. Többször hangoztattuk már: amióta a klímaváltozás gyakorlatilag „kézzelfoghatóvá” vált, a vízügyi ágazat is lassan átalakul. A vízgazdálkodás feladatkörének súlypontjai úgy rendeződnek át, hogy az intenzív árvízvédelem és kárelhárítás mellé erőteljesen felzárkózott a vízkészletek megtartásának, a vízvisszatartásnak és tározásnak a fontossága. 

 

Kiszolgáltatva 

 

A mezőgazdaság itt, a keleti végeken – főleg a Nyírségben – régóta csak arra a csapadékra számíthat elsősorban, ami lehullik az égből. Ám a kevés eső miatt az ágazat évről évre egyre kiszolgáltatottabb. A hiányzó vizet a földeken ma már csak öntözéssel lehet biztosítani, az öntözővízhez pedig víztározókból és a csatornahálózatból lehet hozzájutni. De ugyanerre az eltárolt vízre számít és támaszkodik a halgazdálkodás és a turizmus is. Nincs szemet gyönyörködtetőbb annál, mint amikor harsogóan zöld a táj, a tározótavaink tele vannak vízzel, csakhogy az utóbbi időszakban gyakran kell nélkülöznünk az ilyen örömöket. 
Elég csak rápillantanunk az elmúlt évek hidrológiai jelentéseire, hogy lássuk: folyamatosan aszályos és vízhiányos időszakok váltották egymást, és az egyre kritikusabb helyzeten csak rövid időre enyhített egy-egy csapadékosabb időszak. Az elmúlt 60 év tendenciáiból jól látható, hogy a középhőmérséklet is folyamatos emelkedést mutatott, bár a tavalyi, hosszabban elhúzódó tél valamit igazított a mutatókon a hűvösebb értékek felé. Ugyanakkor a nyár már megmutatta oroszlánkörmeit, az átlaghőmérséklete csupán egy tized Celsius-fokkal maradt el a 2015-ös évitől. A lehulló csapadék jó ideje marad a sokéves átlag alatt, s ha jönnek is nagyobb esőzések, a víz egyszerre, néhány óra alatt zúdul le felhőszakadás formájában. 

 

Üres tározók 

 

Ugyancsak a klímaváltozás számlájára írható, hogy a talajvíz nagyon alacsonyra húzódott, mostanra átlagosan mintegy 5 méterre van a föld felszínétől. Vízkészlet visszatartására a talajvízből egyedül a téli időszak kínál némi lehetőséget, ám a tározóink vízfeltöltöttsége éves átlagban így is alig valamivel haladja meg az ötven százalékot. Sajnos az elmúlt évben is üres volt a Harangodi-, a Rohodi- és a Pazarnyi-tározó, és minden erőfeszítés ellenére október végére még a Szamosmenti-tározó is elapadt. Ibrány és Gyulaháza térségében rendszeres a rendkívüli aszály, a kiegyenlítetlen csapadéktevékenységeknek köszönhetően pedig a hozzánk érkező árhullámok mérsékeltebbek voltak, a folyóink bizonyos szakaszain el sem érték a legkisebb készültségi szintet. 
Ilyen összképet látva az átlagpolgár már csak abban reménykedik, hogy a téli-tavaszi árhullámok hoznak annyi víztöbbletet, amiből visszatartással tartalékolni lehet, illetve hullik annyi csapadék, amely megemelheti az egyes tározóinkat tápláló talajvízszintet. Január elején az enyhülő időjárásnak köszönhetően némiképp megcsillant a remény. A határainkon túli vízgyűjtő területeken olvadásnak indult a hó, ami nálunk is érzékelhető árhullámot eredményezett a Felső-Tiszán. 
– A folyóinkon január 6-ától néhány napig jelentkeztek vízszintemelkedések, ennek következményeként a Tiszán és a Túron II. fokú árvízvédelmi készültségeket kellett elrendelni – mondta el lapunknak Némethné Tóth Katalin, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság csoportirányítója. – A Szamoson ugyan nem érte el az árhullám mértéke a készültségi szintet, de lehetővé tette, hogy néhány napon keresztül frissítő vizet vezessünk a folyó holtágaiba. Így a Tunyogmatolcsi Holt-Szamosba 43 óra alatt 743 ezer köbmétert, a Szamossályi tározóba pedig 34 óra alatt 88 ezer köbméter vizet sikerült bevezetnünk – adta tudtul a szakember. – A tározók mértékadó vízszintjeihez viszonyítva így a Tunyogmatolcsi-tározót üzemi vízszintig feltöltöttük, a Szamossályi-tározó esetében azonban ezt nem tudtuk teljes egészében megtenni. A vízpótlásokat jelentős mértékben befolyásolja a tározók belvízállása, illetve az is, milyen mértékben haladja meg az árhullám ezt a szintet, és milyen az árhullám intenzitása. 

 

A hóolvadásra még várni kell 

 

Némethné Tóth Katalin azt sem hallgathatta el, hogy a január és február jellemzően nem a vízpótlások időszaka, ilyenkor még nem lehet pontosan megmondani, mekkora hóvízkészlet halmozódik fel a vízgyűjtőkön a tél végéig. – Ha a hóolvadás csapadékkal párosul, akár jelentős árvizek is kialakulhatnak, melyek a zsilipek zárását eredményezik. Ilyenkor pedig, mivel megszűnik a gravitációs vízkivezetési lehetőség a folyókba, szükség van a tározók szabad tározási kapacitására. Ami pedig a vízfolyásainkat érintő vízvisszatartásokat illeti, ilyesmit csak márciust követően végzünk, amikor a belvíz kialakulásának már kisebb a veszélye. 
 

 

Címkék#vízügy
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában