Öntözés: egységben az erő

 A hazai szakemberek nem győzik hangsúlyozni az öntözés fontosságát, csak így lehet csökkenteni a klímaváltozás káros hatásait. A mezőgazdasági termelés biztonságának és hatékonyságának alapja az öntözésfejlesztés, ami társadalmi, valamint környezeti szempontból is kulcskérdés. 
 

Speciális támogatás 

Az Agrárminisztérium egyik alapvető célja, hogy az öntözéses gazdálkodást minél szélesebb körben terjessze el. A tárca közbenjárásával az Országgyűlés elfogadott egy új jogszabályt, ami lehetővé teszi az öntözési közösségek alapítását. Ezek a közösségek speciális támogatási formákat vehetnek igénybe, környezeti körzeti tervet készíthetnek, és akár harmadlagos vízművet is üzemeltethetnek az öntözési körzeten belül. 

Balla László fiatal gazdálkodónak számít, mégis komoly tapasztalatokat szerzett már az agrárium területén. Évek óta foglalkozik szántóföldi növénytermesztéssel, de almája is van, utóbbival nem igazán elégedett. 

– Három gazdatársammal a közelmúltban megalakítottuk a Nyíragara nevű öntözési közösséget. A közösségi működés egyik legnagyobb előnye, hogy az öntözőrendszer kiépítéséhez a normál 50 százalékos támogatási intenzitás helyett hetven százalékot kapunk – mondta lapunknak Balla László, akitől megtudtuk, az öntözési közösséget 320 hektárra jegyezték be, mégpedig Kótaj és Kemecse környékére. 

– Az öntözőrendszer kiépítése eltarthat akár három-négy évig is, a beruházás várható összköltsége pedig eléri majd a kilencszázmillió forintot – tette hozzá a növényorvos végzettségű gazdálkodó. Balla László elmondta, az egész áramról megy majd, centrális rendszerben, körforgós szisztémával szeretnék működtetni a rendszert. 

– Sajnos az öntözési engedélyek kiadása nagyon bürokratikus és egy kissé túlszabályozott, bár az valamilyen szinten érthető, hogy a döntéshozók védik a felszín alatti vizeinket – tette hozzá a nyírségi gazda, aki elárulta, kukoricát, repcét és napraforgót fognak öntözni. Balla László abban bízik, ez majd a termés­átlagokon és -minőségen is meglátszik majd. 

– Szeretnénk nyitni az intenzív kultúrák, a paradicsom-, a sárgarépa- és a burgonya vagy a kukorica-vetőmag előállítása felé, ezekhez pedig elengedhetetlen az öntözés – tekintett előre a fiatal gazda. 

Miniszteri engedéllyel

 
Az öntözési közösségek tagjai olyan, az öntözni kívánt terület használati jogával rendelkező gazdasági társaságok vagy szövetkezetek, mezőgazdasági termelők lehetnek, melyek az öntözési körzet területén szántóföldi növénytermesztés és ipari zöldségtermesztés esetén legalább 100 hektár, kertészeti zöldség- és gyümölcstermesztés esetén pedig 10 hektár öntözésének a lehetőségét biztosítják. Az öntözési közösségeket az agrárminiszter ismeri el, a közösségek létrehozása iránti kérelmeket a Nemzeti Földügyi Központhoz lehet benyújtani. 

Borítókép: Az öntözésfejlesztés a hazai agrárium versenyképességének az alapja | Illusztráció: KM-Archív