Új szintre léphet az öntözés

Az agráriumban dolgozó hazai szakemberek hosszú ideje hangoztatják, hogy mezőgazdaságunk elemi érdeke az öntözésfejlesztés, ha nem teszünk valamit, azzal a versenyképességünk kerül veszélybe. A közelmúltban megyei szinten elindult egy új öntözésfejlesztési koncepció kidolgozása, az ezzel kapcsolatos tervezési munka elkezdődött. A rendszer kialakításának részleteiről, az öntözés múltjáról és jelenéről Rácz Imrével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnökével beszélgettünk. 

Korlátozott lehetőségek 

– Sajnos az uniós csatlakozásunkkor a kijelölt magyar szakértők nem a legjobb tárgyalási stratégiát választották akkor, amikor a felszín alatti víztestekről és a vízkivételről egyeztettek, így az EU-s szakpolitika és zöldlobbi hatására a jelenlegi vízkivételi lehetőségek meglehetősen korlátozottak – mondta Rácz Imre, aki hozzátette: több- évnyi egyeztetés után tavaly ősszel tudtak végre egyeztetni a döntéshozó helyzetben lévő állami vezetőkkel, és közösen sikerült olyan megoldást találni, amivel a gazdálkodók is jól járnak, és a természetvédelmi szempontok sem csorbulnak. 

– Az Agrárminisztérium államtitkárát azzal szembesítettük, hogy a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv jelenlegi formájában gátja a megyei öntözésfejlesztésnek. Az őszi értekezleten az volt a fő kérdés, hogyan oldható meg a vízutánpótlás egy olyan megyében, ahol egy méter öntözőcsatorna sincs, csak belvíz­elvezető. Most ott tartunk, hogy elindult annak a nagyszabású projektnek a tervezése, melyben hangsúlyos szerepet kap a vízvisszatartás. A koncepció szerint a csapadékban gazdag időszakban az új rendszer segítségével eltárolnánk a vizet, amit bizonyos helyeken később a gazdálkodók rendelkezésére bocsátanánk. A rendszer alkalmas lesz a többletvízhozam „betárolására” és hasznosítására a természetes folyóink nyomvonalától távolabb eső területeken is – fogalmazott a megyei elnök, majd beszélt a részletekről is. – Egy körülbelül száz kilométer hosszúságú, zárt rendszeren keresztül vezetik át a vizet, amit a Tiszából Vásárosnamény magasságában emelnek ki. A rendszer érinti és táplálja majd a Lónyai-főcsatornát, és halad tovább a Nyírség déli széléig, ahol összekapcsolódik a Keleti-főcsatornából induló másik ággal. Ez a rendszer táplálni fogja a már most is meglévő belvízelvezető csatornákat is. 

– Ezenfelül a megyében háromszáz, mélyebben fekvő területen (ezek nagyjából újabb ötezer gazdának biztosíthatnak öntözési lehetőséget) alakítanánk ki úgynevezett vízgyűjtő felületeket, ezek elősegítenék a talajvízszint emelkedését és a levegő páratartalmának növekedését is – utóbbi hatására a légköri aszály és a kora tavaszi fagyok előfordulása is csökkenne. Ezek a vízgyűjtő felületek direkt, gazdaságos öntözésre is lehetőséget biztosítanának. Elvégeztünk egy felmérést, a nyomvonal mentén gazdálkodók visszajelzései is pozitívak voltak. Azt mondták, ha felszíni víz állna a rendelkezésükre, szívesen öntöznének – tette hozzá. 

A NAK megyei elnöke emlékeztetett, évekkel ezelőtt a belvíz elvezetését kellett megoldaniuk. Ez a nagyjából 8-10 kilométerenként, egymás mellett fekvő csatornákkal nagyon jól sikerült, szinte teljesen megszűntek a belvizes területek a megyében. 

– Abból, ha sikerül ezeket úgy átalakítani, hogy azok alkalmasak legyenek a vízvisszatartásra, a régió gazdálkodói is profitálnának. Ez a rendszer nemcsak a gyümölcsösök, hanem a szántók esetében is érezhető termésnövekedést jelentene – bizakodott Rácz Imre, akitől megtudtuk, 2015-ben nagyjából 15 ezer hektárra vonatkozó öntözési igényt jeleztek a kamara felé a megyei gazdálkodók, sajnos zömében olyan részekre, ahol a felszíni vízkivétel nem volt megoldható, a kutak létesítése pedig már akkor is szigorú feltételekhez volt kötve. 

Alacsonyabb talajvízszint 

– Az 1960–80-as években nem volt szükség a gyümölcsösök öntözésére, mert a fák gyökerei elérték a talajvíz szintjét. Mára azonban az is érzékelhetően alacsonyabb szinten áll, és termeléshatékonysági okokból elterjedtek az alacsony törzsű, kisebb gyökérrendszerű fák, melyek nem képesek elég mélyre hatolni az éltető vízért. Ezért a legtöbb ültetvényt a megyénkben is már körülbelül 20 éve támrendszerrel alakítják ki az öntözéshez. Mára szinte minden ágazatban elengedhetetlen az öntözés Az „igénytelen” növénynek tartott dohánynak is már mintegy felét kénytelenek öntözni a megyei gazdálkodók – érzékeltette a megoldásra váró probléma súlyát Rácz Imre.