A gondokon a külföldi dolgozók enyhíthetnek

Óriási kihívást tartogat az idei év a nagyfoglalkoztatók számára. A munkaerőhiány ugyanis már nemcsak a képzett szakemberek szintjén érhető tetten, hanem kezd olyan méreteket ölteni, ami az ország versenyképességét is kedvezőtlenül érinti. A problémát kezelve már számos vállalat nyitott a külföldi munkaerő behozatalára. – Míg korábban 600-800 kilométeres körzetben már lehetett találni megfelelő jelentkezőket, most „el kell menni” akár 1800-2000 kilométerre, hogy nagyszámú minőségi munkaerőt tudjunk megszólítani – fogalmazott Mihályi Magdolna, a Jobtain HR szolgáltató ügyvezetője. 

– A közvetítő cégektől jönnek ajánlatok ukrán, mongol és dél-ázsiai országok munkavállalóinak foglalkoztatási lehetőségéről, jelenleg is tárgyalunk a témában – mondta lapunknak Ujvári Sándor, a megyei érdekeltségekkel is rendelkező Tranzit Csoport vezérigazgató-helyettese. 

Szükség van a vendégmunkásokra
 

– Bizonyos területeken megfigyelhető, hogy érkeznek külföldi munkavállalók hazánkba, nagyrészt Ukrajna, részben pedig Szerbia területéről, illetve mezőgazdasági munkára néhányan Indiából. Itt a megyénkben azonban azt látom, hogy a cégek még mindig szívesebben választanak a helyi jelentkezőkből. A külföldi dolgozók beilleszkedése, minél messzebbről jönnek, annál nehezebb. Nemcsak a kulturális különbségekkel kell számolni, hanem a nyelvi nehézségekkel is – tudtuk meg Szi­lágyi-Bécsi Tímeától. Vietnámból, Indiából A nyíregyházi székhelyű, munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Int-Solution Kft. ügyvezető igazgatója szerint a cégek akkor szoktak külföldön „szétnézni”, amikor a helyi munkaerőhiány hosszabb távon a termelés biztonságát veszélyezteti. 

– Az elmúlt két-három évben megfigyelhető volt, hogy a magyar vállalkozások akár messzebbről, Vietnámból, Indiából vagy Mongóliából hoztak munkavállalókat. Mi is most tárgyalunk egy indiai vonallal, ahonnan hegesztőket, fémipari munkásokat és betanított munkásokat tudunk hozni, illetve magasabban képzett szellemi munkaerőt, szoftverfejlesztőket – árulta el Szilágyi-Bécsi Tímea, aki a fizetésekkel kapcsolatban elmondta, a jogszabályi előírások betartása fontos a külföldiek esetében is. Bár a bérigényük alacsonyabb, mint a magyaroké, azonban a járulékos költségeket is figyelembe kell venni, mint a beutaztatás, a szállás, a jogi költségek, a hazautazás finanszírozása, vagy adott esetben a tolmács biztosítása. – A vendégmunkások teljesítményéről vannak pozitív és negatív visszajelzések is. A vietnámi és az indiai munkavállalókra a fegyelmezett és alázatos munkavégzés a jellemző, megbecsülik azt a helyet, ahol dolgoznak, hiszen így tudják támogatni az otthon maradt családtagjaikat. A kulturális különbségek miatt azonban nehézségek is adódnak. Jártam olyan cégnél, ahol a Covid-intézkedésekhez kapcsolódó határzár miatt egy szerb munkáscsapat az éjszaka leple alatt mindenféle jelzés nélkül hazament, és a hiányuk miatt másnap nem tudták beindítani az egyik gyártósort – említett egy példát a szakember.

 Lakhatási kérdés 

A megyei érdekeltségekkel rendelkező Tranzit Csoportnál most még nem dolgoznak külföldiek, de előkészítés alatt van a foglalkoztatásuk. Ujvári Sándor vezérigazgató-helyettes lapunknak elmondta, amennyiben a lakhatási kérdést sikerül megoldani, akkor az alkalmazásuk elől minden akadály elhárul. – A közvetítő cégektől jönnek ajánlatok ukrán, mongol és dél-ázsiai munkavállalók foglalkoztatásának lehetőségéről. Jelenleg is tárgyalunk a témában – fogalmazott Ujvári Sándor, aki szerint nem az a kérdés, hogy jobb vagy rosszabb egy külföldi dolgozó a hazaihoz képest, hanem a helyzet az, hogy ma Magyarországon nincs szabad munkaerő, de ha mégis van, akkor nem rendelkezik a megfelelő kompetenciával, ehhez képest még drága is. A hazai munkaerőhiány okait egyrészt az oktatás helyzetében, a nagy fokú iskolai lemorzsolódásban látja a Tranzit Csoport vezérigazgató-helyettese. 

– Nagy számban képzünk funkcionális analfabétákat, mert minőségi oktatás csak a városokban, a megyeszékhelyeken van. A kompetencia nélküli munkavállalókkal a magyar gazdaság semmit nem tud kezdeni, maximum betanított munkára alkalmasak, de aki nem tud írni, olvasni, számolni, azzal a 21. században sokra nem megyünk. – A másik ok a népességfogyás. A munkaerőpiacra most belépők száma kevesebb, mint a nyugdíj előtt állóké, azaz belföldi „forrásból” nem tudjuk pótolni a nyugdíj miatt kieső erőforrásokat. A harmadik ok, a nyugat-európai magasabb bérszínvonal elszívó hatása. Több százezer magyar munkavállaló talált magának munkát nyugaton, akik most nagyon hiányoznak a gazdaságból – vélekedett a Tranzit Csoport vezérigazgató-helyettese. Tévhit, hogy olcsóbb Ujvári Sándor elárulta, az egyáltalán nem igaz, hogy a külföldi munkaerő olcsóbb, mint a hazai, hiszen előbbiek esetében a lakhatás költségeit is be kell kalkulálni. 

– A ­külföldi munkaerővel kapcsolatos bérköltség meghaladja a hazaiét, viszont az előbbi legalább elérhető. Most a van és a nincs között kell választani – fogalmazott Ujvári Sándor.

Több ok is áll a háttérben  – Az, hogy miért nincs elegendő létszámú munkavállaló az üres helyek feltöltésére, nagyon összetett problémakör – mondta Szilágyi-Bécsi Tímea. – Egyrészt megfigyelhető, hogy a régóta közmunkában foglalkoztatott munkavállaló nehezen tud visszatérni a versenyszféra világába, mert elvesztette a rugalmasságát, nehezebben vagy egyáltalán nem tud alkalmazkodni a feszesebb elvárásokhoz, a munkaterheléshez, a gyári előírásokhoz vagy a műszakok váltakozásához. Másrészt a cégek a lehetőségeikhez mérten állapítják meg a munkabéreket, s ez nem tud versenyezni adott esetben egy nyugati juttatással. – A szakképzés hiánya is ott van a háttérben, hiszen bizonyos szakmák munkavállalói lassan kiöregednek, nyugdíjba mennek, utánpótlás pedig nincs – sorolta az ügyvezető. Hozzátette, a cégek külföldi munkaerőt elsősorban gyári munkakörökben, hiányszakmákban és a mezőgazdasági munkára alkalmaznak szívesen.
Borítókép: Illusztráció/KM-Archív