Szabolcs-Szatmár-Bereg

2022.03.02. 07:00

Drága a hazai takarmány

Bárány László szerint betakarításkor a terményárak is őrült száguldásba kezdenek.

KM

20200731 Jánosháza Takarmánybúza aratás Fotó: Cseh Gábor CSG Vas Népe

20200731 Jánosháza Takarmánybúza aratás Fotó: Cseh Gábor CSG Vas Népe

Sok cég inkább külföldről szerzi be kukoricaszükségletét, mert még szállítással együtt is több tíz euróval olcsóbb a tengeri, mint amennyiért a további áremelkedésben bízó termelők adják itthon. A Master Good cégcsoport például szükséglete mintegy harmadát biztosítja importból. 
 


Saját integrációban 

 


– Cégcsoportunk egy nagyon jelentős fejlesztésen van túl, hiszen Nyírmadán elkészült Kelet-Közép-Európa legnagyobb takarmánykeverő üzeme, amely 400 ezer tonna tápot fog előállítani – mondta a Világgazdaságnak Bárány László, a Master Good Kft. tulajdonosa. A legnagyobb hazai baromfitermelő integráció az idén még csak 60 százalékban használja ki ezt a kapacitást, de 2024-ben már eléri ezt az elméleti 400 ezer tonnát, amelyet teljes mértékben a saját integrációjában használ fel. Mivel a baromfitápoknak általában a 48–52 százaléka kukorica, ehhez a mennyiséghez mintegy 200 ezer tonna kukoricára van szükség. 


– Normál években a hazai tápgyártás 3,7–3,8 millió tonna, ami idén vélhetően a 3,5 millió tonnát sem éri el, a madárinfluenza, és az egyre csökkenő sertéstartási kedv következtében csökkenő állatlétszám miatt, ennek pedig több mint 10 százalékát a nyírmadai takarmánykeverő állítja majd elő. – Egy ilyen termelési volument pedig nem lehet a piac bizonytalanságára rábízni, főleg arra nem, hogy éppen a világpiacon az érvényes kukoricaáraktól miért és hogyan tér el, 5–10 százalékban felfelé a magyar kukorica ára – emelte ki Bárány László. 
Ezért az alapanyagot már a betakarítás előtt lekötik, ami viszont szerinte nem találkozik a termelői elvárásokkal. Egyszerűen azért, mert a gabonatermesztők az utóbbi 3–4 évben azt tapasztalták, hogy a betakarításkor elinduló terményárak – nemcsak a kukorica, hanem például a búza, a repce, vagy a napraforgó esetében is – őrült száguldásba kezdtek, és valahol az induló betakarításkori árak fölött 20–25 százalékkal álltak meg. 


– Közel negyven éve foglalkozom gabonafelvásárlással, de nem emlékszem olyanra, hogy Magyarországon a fizikai piacon drágább lett volna a termény, mint a párizsi tőzsde, a MATIF jegyzése – jegyezte meg. Márpedig a kukorica, a búza, a repce esetenként 10–15 euróval felette volt a MATIF-árnak, holott azt szokták mondani, hogy a gabona reális fizikai ára MATIF-ár, mínusz logisztikai költség, amire tonnnánként 20–25 eurót szokás számolni. 
 


Reális piaci források 

 


A Master Good éppen ezért már tavaly – amikor 120 ezer tonna kukoricát vásárolt – úgy döntött, hogy olyan reális piaci forrásokat keres, ahonnan hosszú távon biztosítani tudja elsősorban a kukorica- és a búzamennyiségnek a 30–35 százalékát – fogalmazott Bárány László, hozzátéve, hogy ez az import volt. – Tavaly a 120 ezer tonna kukoricából 34 ezret vettünk meg Szlovákiából, jellemző módon 25–30 euróval olcsóbban, mint amennyiért a magyar fizikai piacon meg lehetett venni. És megvettünk több mint 26 ezer tonna takarmánybúzát, és az összes évi 10 ezer tonna mennyiségű repceigényünket 100 százalékban, szintén 30–40 euróval olcsóbban, mint a magyar piacon – részletezte. 
 

Borítókép: A terményárak az induló betakarításkori árak fölött 20–25 százalékkal állnak meg | Illusztráció: MW-Archív

Címkék#gabona
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában