Szabolcs-Szatmár-Bereg

2022.04.04. 14:00

A könnyek öntözik a legelőt

A mezőgazdaságot, a vizes élőhelyek fenntartását és a turizmus érdekeit is szolgálják a beavatkozások.

MJ

Szívfacsaró látványt nyújt a porfelhőbe burkolódzó termőtalaj | Fotó: Agrárszektor

Szívfacsaró látványt nyújt a porfelhőbe burkolódzó termőtalaj | Fotó: Agrárszektor

Reménykedve kémleltük az eget hosszú hetek óta, némi esőre várva, de márciusban – egészen mostanáig – nem volt kegyes hozzánk az időjárás. Ilyen száraz tavasszal már régen nem volt dolgunk, pedig március közepére már a kiskertekben is a földben kellene lenni a sárgarépa és a petrezselyem magjának, a hagymának, a borsónak. A szabadban termesztők közül alighanem többen is kivártak, mivel a gyengébb, porzó talajban aligha mozdul a csíra. Pár napja gyenge szitálás formájában ugyan hozzánk is megérkezett némi eső, ám mindez a szakemberek szerint is aligha lesz elég az országos vízhiány orvoslására. 

 

Vízhiány hivatalosan is 

 

Éppen ezért március 21-étől a belügyminiszter az ország egész területére tartósan vízhiányos időszakot hirdetett. A probléma annál is nagyobb, mint gondolnánk. Mert bár évtizedekkel ezelőtt a vízügyi igazgatóságoknak elsősorban az egymást követő árvizekkel kellett megbirkózniuk, az elmúlt öt esztendőben Magyarországon a tartós szárazság lett a jellemző. 
Tavaly májustól mindmáig mintegy két és félhavi csapadékhiány alakult ki hazánkban, az idén pedig a március egyenesen 93%-al volt szárazabb a sokévi átlagnál, tette közzé az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF). Muszáj volt lépni, és az árvízi és belvízi védekezések mellé 2021-től a vízhiány elleni védekezésben is különféle készültségi fokozatokat szokás bevezetni. 


Magyarországon összesen 84 vízhiánykezelő körzet található, ahol azonnal beavatkozásokat rendelnek el, ha életbe lép az I., II., III. fokozatú, vagy legrosszabb esetben a rendkívüli készültség, hívta fel erre nemrég is a figyelmet Láng István, a főigazgatóság igazgatója. Nem véletlenül és nem ok nélkül. Mindjárt hozzá is tette: – Jelenleg a 12-ből már 8 vízügyi igazgatóság (Éduvizig, Ddvizig, Ativizig, Kövizig, Kötivizig, Émvizig, Kdtvizig, Tivizig) területén kellett vízhiány elleni készültséget elrendelni: 4 körzetre I. fokút, míg 24 körzetre II. fokút, és a számuk várhatóan tovább nő. 


Látható, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét, azaz a Fetivizig szolgáltatási területét egyelőre az említett veszély – valamilyen csoda folytán – nem fenyegeti, amit lapunknak Szamos Ferenc osztályvezető, közönségkapcsolati vezető is megerősített. Ám ha hazánk aszálytérképére pillantunk, ahol ötféle színnel – vörössel, rózsaszínnel, sárgával, halványzölddel és méregzölddel – jelölik a fokozatokat, az ország háromnegyede már besárgult, ezen belül – a Tisza-Szamosköz kivételével – egész Szabolcs-Szatmár-Bereg megye is, a közepesen aszályos kategóriát képviselve. Kérdés, mennyire vagyunk az erősen aszályosok táborától? 

 

Minél nagyobb, annál rosszabb 

 

A vízhiány mértékéről mindenhol a vízügy aszálymonitoring hálózat – hivatalos nevén az OVF Operatív Vízhiány Értékelő és Előrejelző Rendszer – adatai alapján alkotnak képet. Mint említettük, az országban 84 vízhiánykezelő körzet van, monitoringállomás ettől valamivel több, összesen 112. 


Megyénkben összesen tíz (Nyíregyházán, Tiszaeszláron, Szakolyban, Demecserben, Nyírvasváriban, Fényeslitkén, Gemzsén, Csarodán, Kölcsén és Tyukodon) méri és szolgáltatja az aktuális hőmérséklet-, csapadék- és talajnedvesség-adatokat, melyekből úgynevezett – a vízhiány mértékére jellemző, a már említett színekkel is megkülönböztetett – aszályindex számítható. Elég csak a napi adatokra nézni, látható, hogy a talajnedvesség szintje a megyénkben még most, a csapadékosabb napokon is alig éri el a 30 százalékot – egyedül Tyukod térségében mérhető 40 százalék körüli érték –, a vízhiány pedig átlagban 10-20 milliméter között mozog e pillanatban is a különféle mélységekben. Az aszályindexünk viszont legalább javult, s most 1 és 1,4-es érték között mozog. 


Ha nem így volna, nálunk is operatív beavatkozásokat, az öntözési szezonra vízvisszatartó és vízpótló intézkedéseket foganatosítanának, szivattyúzással, a szolgáltató rendszerek (csatornák, víztározók, szivattyútelepek) vízpótlásával, szivárgások javításával, a meder vízcseréjével is igyekezve segíteni. 
A riasztási fokozatok alá eső területeken a belügyminiszter engedélyezte, hogy a gazdák – a vízjogi engedélyek biztosította mennyiségen túl – hektáronként akár 1200 köbméter vizet is a földjeikre szivattyúzhatnak, ha szükséges, egy hónapon át. Erre – mifelénk –, egyelőre még nincs ilyesmire szükség. 

 

 

Címkék#aszály
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában