Egekben a liszt, így a kenyér ára is

Már megint gond van a liszttel. No nem a minőségével, hanem az árával, ami most talán azért kevésbé meglepő, mert miközben minden rohamléptekben drágul, miért éppen ez a termék ne tenné. Ezzel pedig muszáj lesz megbékülnünk, annak ellenére, hogy a talán legalapvetőbb élelmiszerünk, a mindennapi kenyerünk készül ebből. 
A malmok az árstop feloldására vártak, hogy végre piaci árakon értékesíthessenek. Addig visszafogták a termelésüket, s közben alaposan betáraztak az őrletni valóból, ám az árstopot a kormány meghosszabbította. A szakemberek szerint a szabott ár, ami lisztből tonnánként 100-105 ezer forintot engedélyezett – amikor jelenleg 135 ezret is elkérnek ekkora mennyiségért –, már tarthatatlan volt. Így aztán a pékek sem tehetnek mást, emelni kénytelenek. 

Kétszázhúsz felett, átértékeled... 

Lakatos Tibor, a Vela Kft. ügyvezető-tulajdonosa sem hivatkozhat másra ezúttal sem, csakis a tényekre. 
– A gabona világpiaci ára lépett feljebb ismét, amit most még az orosz–ukrán háború is befolyásolt. Élesztőt például eddig Ukrajnából vásároltuk, mostantól máshonnan, esetleg Romániából kell beszereznünk. Ráadásul a malmok is kvótákat vezettek be, és csak annyit adnak a felhasználónak, amennyit korábban is vittek. 
– Tavaly ilyenkor 100 forint alatt kaptuk a BL-55-ös lisztet, most viszont 162 forint, júniustól pedig várhatóan 180 is lesz, és mondani se merem, augusztustól a 200 forintot is elérheti. 
– Az elmúlt évben is négyszer emelkedett az ár, lassan már nincs is mit csodálkozni ezen. A gabonaszövetségtől tudom, hogy talán egy kis remény van a helyzet javulására. Ukrajnából ugyanis a Földközi-tengeren keresztül nem tud kimenni a búza, és az a mennyiség Magyarországra fog jönni. Persze, enélkül sincs ok az aggodalomra, hiszen hazánkban átlagosan ötmillió tonna búza terem évente, a sütő- és tésztaipar ebből mindössze 1,2 millió tonnát használ fel. A belföldi keresletre tehát megvan a fedezet. 
– Reménykedünk, hogy világviszonylatban is jó lesz az idei termés, és ez stabilizálni fogja az árat, illetve egy kis kormányzati segítségre is szükség lenne, hiszen a kenyér alapvető élelmiszer. 

A kovászosé a jövő? 

– De a liszt csak egy az alapanyagok közül, hiszen a margarin ugyancsak több mint 50 százalékkal emelkedett a tavalyi szinthez képest, az élesztő hasonlóképpen, a forint gyengülése gyakorlatilag mindenre kihatott. És akkor az energiaárról még nem beszéltünk, ahol közel négyszeres lett a növekedés. Márpedig a pékségek gáz és villamos energia nélkül nem működhetnek. Óhatatlan, hogy növeljük az átadási árunkat, amire a kereskedők is ráteszik a maguk hasznát. Márciusban a KSH adatai alapján a kenyér ára 27,8 százalékkal emelkedett, a pékáruk 17 százalékkal – magyarázta. 
– Az embereknek változtatniuk kell a szokásaikon – tette még hozzá a szakember –, nem biztos, hogy mindig szükség van kilós veknire, Ausztriában négy szeletre is csomagolnak. Érdemes elmenni a hosszú szavatosságú kovászolt termékek irányába, az ilyen kenyér ugyanis tovább eláll, és könnyebb elkerülni a pazarlást. Az élettani hatásai miatt az ilyen termék külön is javasolható. Minden vásárlónkat erre biztatunk, nézzék meg, hogy milyen terméket vásárolnak – nyilatkozta Lakatos Tibor. 
 

Borítókép: Illusztráció/MW-archív