2022.06.07. 11:30
Ennyi eső kellene a termés megmentéséhez
Tetemes a vízhiány Szabolcs-Szatmár-Beregben, de vajon mire számíthatunk középtávon?
Illusztráció: MW-archív
Fotó: Bencsik Ádám
Bár csupán kevéssel volt melegebb májusban a sokéves átlagnál, az aranyat érő csapadékkal adósunk maradt a hónap csaknem a megye teljes területén.
Amennyire reményt keltő gyarapodásnak indult áprilisban a talaj nedvességkészlete, május úgy hagyta cserben a csapadékra váró kultúrnövényeinket és a mezőgazdákat. A munka ünnepén 40-80 mm-es nedvességdeficit volt mérhető az 1 m mélységű szelvényben, mely 31 nap leforgása alatt 100-120 mm-re ugrott.
A növekvő vízhiánynak csak részben volt okozója a vegetáció egyre növekvő vízigénye, hiszen egyre többfelé korlátozta a párologtatást magának a felvehető víznek a hiánya. A napi 3-4 mm-es potenciális párolgási rátának így csupán egy része realizálódott, mely egyben azt is jelentette, hogy öntözés híján növényeink szomjaztak, fejlődésük lassult, terméskilátásaik romlottak.
Május utolsó napján Szabolcs megye havi csapadékösszege 7-8 mm körüli területi átlagot mutatott, mely 55-65 mm-es elmaradás az 1991-2020-as átlaghoz képest. Sajnos ezúttal is akadt olyan terület, ahol mindössze néhány tized milliméter hullott egész hónapban, de volt olyan is, ahol 20-30 mm gyűlt össze a záporokból, elszórt zivatarokból.
A tetemes vízhiány előbb a talajok művelt rétegében mutatkozott meg, a sekélyen gyökerező állományok már a hónap első tíz napját követően sokfelé szorultak vízpótlásra. Az időszak végére a holtvíz szintjére csökkent a réteg nedvességkészlete, s a mélyebb szelvényben is súlyossá vált a vízhiány. Az aszály megszüntetéséhez mintegy 80-100 mm csapadékra lenne szükség, mely a párolgást is figyelembe véve csupán a kapások, gyökgumósok és a kertészeti kultúrák idei termésének megmentését jelentené, a talajok teljes feltöltésére közel sem lenne elég.
Ahol öntözési lehetőséggel tudtak élni a gazdák, a megugró költségeket némiképp ellensúlyozhatta a sokéves átlagnál 0,5-1,5 fokkal melegebb idő, s az intenzívebb növényi fejlődés. A kukorica és a melegigényes kultúrák 10°C-os bázishőmérsékletére számított hasznos hőösszeg a megye déli felében június első napjára csaknem behozta a tavasszal felgyűlt lemaradást a sokéves átlaghoz képest, de északon is csak 20-25 foknap hiányzik az egyenlítéshez.
A hónap 17°C körüli középhőmérsékletét általában 25 fok közeli nappali csúcsértékek és jobbára kevéssel 10 fok feletti minimumok kísérték. 30 fokot elérő csúcshőmérsékletű hőségnapot csak elvétve, jobbára a homokvidékeken regisztrálhattunk, emellett a Nyírség egy-egy kisebb, mély fekvésű körzete jegyzett rövid ideig tartó talaj menti fagyot.
A döntően száraz és meleg, olykor kimondottan szeles hónap nem kedvezett a növénybetegségek terjedésének, a baktériumok és gombák fertőzési nyomása alacsonyabb volt az átlagnál. Talán a tavaszi hidegeknek volt betudható, hogy számos rovarkártevő rajzása is elmaradt a szokásos intenzitástól.
A gyomnövények kelése viszont tömeges volt a kisebb csapadékeseményeket követően, valamint jó vízhasznosításuk révén épp súlyosbodó aszály miatt jelentettek nagyobb veszélyt növényállományainkra. A népi megfigyelések esőhozó Medárdjára idén a szokásosnál is nagyobb figyelem szegeződik a mezőgazdák részéről: a középtávú előrejelzések szerint ugyanis marad a megszokottnál melegebb idő, a csapadékhajlam erősödése azonban csak időszakosnak ígérkezik.
Debreceni Egyetem – MÉK,
Precíziós Növénytermesztési K+F Szolgáltató Központ